• Hírek

Szanyi Tibor: Az EU-ukrán társulási megállapodás életbelépésével az európai utat választó Ukrajnának még határozottabb támogatásunkra van szüksége a putyini agresszióval szemben

Az Európai Unió és Ukrajna között még 2014-ben aláírt Társulási Megállapodás elhúzódó ratifikációs folyamatának legutolsó állomásaként az EU Tanács tegnap – egy nappal a július 11-12-i kijevi EU-ukrán csúcstalálkozó kezdete előtt - jóváhagyta a megállapodás teljes körű hatályba lépését. A végső jogi aktust az elmúlt egy évben már csak a hágai kormány késleltette, a szerződésről kiírt hollandiai népszavazással kapcsolatos belpolitikai taktikázásával. A tagállamok többségének jóváhagyásával azonban a társulási megállapodás számos politikai rendelkezését ideiglenes jelleggel már 2014-től, az azt kiegészítő ún. „mély és átfogó” szabadkereskedelmi egyezményt – amely jelenleg az Unió legkorszerűbb, valóban széles körű ilyen szerződése egy külső partnerével – 2016. január 1-jétől alkalmazták.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselőt, az EU-ukrán parlamenti Társulási Bizottság első alelnökét évek óta az önálló, demokratikus Ukrajna határozottabb uniós támogatásának egyik élharcosaként tartják számon az európai törvényhozásban és Kijevben is, így a ratifikációs folyamat sikerét kissé sajátjaként is üdvözölhette: „Még ha csak egy formális, lezáró jogi aktusról van is szó, okkal remélem, hogy az ukrán társadalmat és gazdaságot korszerű és demokratikus európai normák mentén átformáló reformfolyamat új lendületet nyer a mostani döntés nyomán. Az idén nyáron életbe lépett vízumkönnyítés mellett ez újabb jelzés a szabadságszerető ukrán emberek felé, hogy változatlanul számíthatnak az EU politikai és anyagi támogatására országuk modernizálásában, s ezzel kényszerű párhuzamban a putyini agresszió elleni harcukban. Ez a következetes támogatás ad alapot számunkra is ahhoz, hogy figyelemmel kísérjük és szorgalmazzuk az állampolgári, ezen belül a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését is a megújuló Ukrajnában.”

Az MSZP európai képviselője ugyanakkor meglehetősen kritikusan értékeli a nemzetközi közösség, ezen belül az EU eddigi teljesítményét az Ukrajna békéjét és szuverenitását sértő orosz expanzióval szemben, emlékeztetve rá, hogy az ország keleti részén a minszki megállapodások és a szankciók meghosszabbítása ellenére szinte mindennapos a katonai erőszak, miközben folytatódik a Krím-félsziget jogellenes megszállása. „Régóta szorgalmazom, hogy az EU vállaljon sokkal határozottabb, vezető szerepet egyik legfontosabb társult partnere védelmében, hiszen Putyin erőszakos törekvései az egész térség, sőt Európa biztonságát veszélyeztetik, amiben Ukrajna csak próbaterep számára. Az ukrajnai béke és önállóság biztosítása egyúttal egyfajta főpróba az EU most formálódó közös kül- és biztonsági politikája számára is, ezért a Moszkvával szembeni kemény és – hangsúlyozom - egységes fellépéssel nem késlekedhetünk tovább. Ez egyszerűen a demokratikus Európa, különösen az Unió keleti határán lévő országok létérdeke, hazánké is, ami végképp nem fér össze azzal a cinikus, áruló politikával, amellyel Orbán kiszolgálja Putyin törekvéseit” – figyelmeztetett Szanyi Tibor.

Orbán Viktor egy antiszemita disznó!

Újlipótváros egykori országgyűlési képviselőjeként, jelenleg Magyarország európai parlamenti képviselőjeként szükségét érzem, hogy a tőlem megszokottnál is jobban emeljem meg a hangom, eleve megkövetve minden derék sertést: Orbán Viktor egy nemzetáruló disznó!

Ha a kapitalizmusnak vannak papjai, akkor Soros György bizonyosan annak tekinthető. Soros György azonban se nem jobb, se nem rosszabb mint megannyi más tőkés, aki a magyar és más népek vérét szívják. Angela Merkel iparbárói, Vlagyimír Putyin oligarchái ugyanazt a missziót teljesítik, mint Donald Trump emberei, azaz a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket pedig még szegényebbé tenni.

A fentieket szolgálva Orbán egy szolga disznó.

Orbán Viktor egyben hálátlan disznó. Ő és körei Soros György pénzén lettek (úgy-ahogy) képzettek, most viszont egykori gazdájuk ellen fordultak. Ez akár szép is lehetne, csak ne tapadna annyi mocskos pénz a kezükhöz!

Orbán Viktor ezenközben alkalmi fasisztaként tetszelgő disznó is. Közpénzből tartott zsidókkal és cigányokkal igyekszik legalizálni erősen antiszemita, és még erősebben szegény-, s egyben cigányellenes doktrináit. Sorsa egybefonódik Köves Slomóéval és Farkas Flóriánéval. Mindhárman csak a pénztárcájukat hizlalják, s már most a nemzet szemétdombján vigyorognak.

Soros György ugyanakkor az “unorthodox” gazdaságfilozófiák atyja. Megannyi írásában fejtette ki káprázatos gazdagságának kulcsát, hogy t.i. mert szembemenni az általános várakozásokkal. Soros György valójában ugyanazt tette mint az Orbán-rezsim, csak éppen ellenkező előjellel: Soros emberbarát, Orbán pedig embergyűlölő.

Orbán tehát nem csupán embergyűlölő disznó, hanem pénzéhes disznó is. A nevét soha nem fogjuk látni bankszámlák tulajdonosaként, legfeljebb azok végső kedvezményezettjeként. Ebben áll a mocskos titok.

Magyarország élén álltak már mindenféle figurák, tévképes királyoktól kezdve okos vezéreken át elmebeteg nyilas szemetekig sokan. Hazánknak azonban eddig talán még soha nem volt olyan kormányzása, amelynek szinte minden szava hazugság lett volna. Orbánék ezt most összehozták.

Soros György otromba kiplakátolása, arcának tapostatása a merő antiszemitizmus. A magyar nyelv szépségeit árnyaló történelmi sötétségek ugyanis a spekulánst és a zsidót összekapcsolják. Itt érhető tetten, hogy Orbán egy antiszemta disznó.

Szanyi Tibor

Szanyi Tibor: Az új feladatokhoz meg kell emelnünk a közösségi büdzsét is!

Az Európai Parlament tagjai ezen a héten egy sor távlati politikai, elvi vitát folytatnak, megkísérelve felvázolni az EU kívánatos jövőjét a legfontosabb együttműködési területeken. Az Európai Bizottság által a közös gondolkodás elindítása érdekében összeállított koncepciók közül sajátos szerepet játszik az uniós költségvetés 2025 utáni szerkezetéről szóló tervezet, azáltal, hogy ez a közösség működésének minden területét érinti. „A közösségi politikák finanszírozásának jövőjéről szóló vita még csak most kezdődik, de már jól látható, hogy két alapvetően eltérő szemlélet ütközetéről van szó, amelynek kimenetele nem csekély mértékben és hosszú távon befolyásolja majd a magyar gazdaság fejlődési pályáját is” – mutatott rá Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője.

A politikus emlékeztetett rá, hogy az EU jelenleg hétéves periódusokra tagozódó ún. többéves költségvetési keretét lényegében az utóbbi években a befizető országok szűkítő személete alakította, aminek következtében a közösségi kiadások már nem érik el az EU tagállamok összesített nemzeti jövedelmének egy százalékát sem.

Az elkerülhetetlen költségvetési reform kapcsán az európai baloldal receptje: térjünk vissza az európai integráció alapjaihoz, az „európai gondolat” lényegét jelentő szolidaritáshoz, amelynek legkézzelfoghatóbb kifejezője az európai polgárok jobb, igazságosabb, emberibb életét segítő közös kiadások elosztása. „Nem elfogadható az a személet, amely az új kihívások finanszírozását az EU hagyományos feladatai, a munkahely- és esélyteremtés, a regionális és szociális kohézió, az agrárium fenntarthatósága, az egységes piac működése kárára képzeli el. Természetesen szükség van a közösségi büdzsé alapos átstrukturálására, a régi aránytalanságok korrigálását, az új lehetőségek kiaknázását célzó változtatásokra. Finanszírozni kell a megújuló Európa jövőjét alakító olyan korszerű esélyteremtő közös célokat is, mint a számomra különösen fontos, részben kezdeményezésemre kibontakozó ’okos falu’ terv. Mindez azonban nem végrehajtható a jelenlegi önző, rövid távú szemléletet tükröző kereteken belül. Az európai szolidaritás értéke nem szorítható egy százalékos plafonok alá – reálisan mérlegelve a két százalék elérése lenne a minimum, s egyben jó befektetés közös jövőnkbe. Magyarként, szocialistaként, az egységes, szociális és demokratikus Európa híveként ezt fogom képviselni a most induló, óriási téttel bíró vitában” – jelentette ki Szanyi Tibor.

Szanyi Tibor: A magyar honvédelem jövőjét is az európai biztonsági és védelmi Unió jelenti

A nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésén az Európai Parlament az Európai Unió jövőjével kapcsolatos elképzelésekről folytatott politikai vitát, a Bizottság által kidolgozott, az integráció főbb területeinek jövőjét felvázoló koncepciók alapján. Európa bizonytalanabbá vált biztonsági környezete, a Brexit hatásai, a Trump-adminisztráció észak-atlanti elkötelezettségével kapcsolatos bizonytalanságok hatására a közös uniós biztonság- és védelempolitika 2025-ig való megvalósításának esélyeit latolgató vita kiemelt figyelmet kapott. Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő úgy értékelte, hogy a Bizottság javaslatai alapján elindult közös politikai gondolkodás lendületet adott e régóta esedékes vitának és remélhetőleg a közös cselekvésnek is. Mint kifejtette: „Az európai integráció híveként abban mindig is biztos voltam, hogy egy Biztonsági és Védelmi Unió nélkül nem lehet teljes az Európai Unió, de most éppen ez tűnik annak a területnek, ahol a közös érdek és az ésszerűség mentén való konkrét előrelépés az európai építkezés egészét dinamizálhatja, amire a válságkezelés bénító évei után nagy szükség van”.

Az MSZP politikusa emlékeztetett rá, hogy az EU országok vezetői a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója kapcsán nemrégiben azt is ünnepelték, hogy az Unió területe azóta mentes a háborúktól, miközben szűkebb és tágabb környezetünkben számos katonai konfliktus tanúi voltunk és vagyunk. Ez olyan történelmi tény és érték, amely szerinte arra kötelezi az EU-t, hogy a jövőben is globális iránymutató és példaadó szerepet vállaljon a demokrácia, az emberi jogok, a polgárok külső és belső biztonságának szavatolása terén. Az euro-atlanti együttműködés jövőjét vizsgálva az EP-képviselők többsége azt hangsúlyozta, hogy az unió közös védelmének megerősítése nem alternatívája, hanem kiegészítője a NATO-EU a stratégiai partneri együttműködésnek, hiszen tény, hogy az Unió nem katonai hatalom, hanem ún. „puha hatalom” („soft power”), amelynek mindenkori nemzetközi fellépésében is elsődleges szempont az európai demokratikus normák és értékek képviselete. Szanyi meglátása szerint éppen ezért érdemes lenne kihasználnunk, hogy ez a körülmény az EU-nak nagyobb mozgásteret adhat a konfliktus-megelőzés, a béketeremtés és -fenntartás, a humanitárius és más, gyors és rugalmas reagálást igénylő nemzetközi akciók tekintetében, különösen pedig az új típusú biztonsági kihívások (kiber-támadások, terror-fenyegetések stb.) kezelésében.

Szanyi Tibor az egyébként előremutató parlamenti vita kapcsán ugyanakkor kénytelen volt felhívni az európai törvényhozók figyelmét arra is, hogy az egységesebb és hatékonyabb európai védelem jövőképét ma még beárnyékolja az EU saját belső viszonyainak rendezetlensége: „A továbblépéshez először is véget kellene vetni annak, hogy az EU egyik kormánya tudatosan szembe megy a közösen elhatározott külpolitikai célokkal, s a közösség – és persze saját polgárai – érdekeit elárulva külön alkukat köt olyan külső szereplőkkel, mint a jelenleg az európai érdekeket legközvetlenebbül veszélyeztető Putyin. Mindaddig,amíg ezt a többi EU tagállam vezetői - konkrétan Orbántól - eltűrik, hiányozni fog a közös biztonság és védelem megteremtéséhez szükséges kölcsönös politikai bizalom”.

Szanyi Tibor: A termékek időállóságában a kormányzatnak is tevőleges szerepe kell, legyen!

Az áruk élettartama minden fogyasztót érint, és sajnos a fogyasztók, termékek időállóságába vetett bizalma is jelentősen meggyengült az elmúlt időszakban. A jelentés kiemeli, hogy a fogyasztók azonban nem csak az áruk csekély tartóssága miatt, hanem azért is elégedetlenkednek, mivel sokszor nem is lehet azokat megjavíttatni. A termékek élettartalmának csökkenése így a javítási ágazatot is gyengíti, amely évről évre egyre több európai álláshelyet kénytelen felszámolni. Az Európai Parlament képviselői megoldásokat sürgetnek.

Már-már elfogadottá vált, hogy az olcsóbb lakossági termékek gyengébb minőségi paraméterekkel bírnak, de gyakran a költség- minőség arány a drágább termékeknél sem érvényesül. Eljutottunk oda, hogy ez a szint már különösen botrányos, a legtöbb esetben a hibák javíthatatlanok, ezért nem csak gazdasági-, hanem a környezetre káros hatással is számolnunk kell. A helyzeten segítene, ha egy kötelező, EU-minőségi címke révén több információt kapnának a fogyasztók, de a megosztásalapú gazdaság is új lehetőségeket kínál.

„A termékek élettartalmának növelése az ipar-, a fogyasztók- és a kormányzat érdeke is. Ebben a folyamatban természetesen a kormányzatnak tevőleges szerepe van, például a biztonság garantálása, és a lakossági használati eszközök felújításának ösztönzése által. Az állami beruházások is fontos terepet nyújtanak, de nem úgy, ahogy azt a hármas metró vagy a Paks II esetében tette a kormányzat. Azáltal, hogy nem vették figyelembe a minőségi szempontokat, és hogy valós közbeszerzés nélkül használt termékek felújítását hajtották végre, emberéleteket kockáztatnak. Az új kormány egyik feladata lesz, hogy ezeket a döntések felülvizsgálja! Addig pedig javaslom a jelenlegi kormánynak, hogy fontolja meg az ajánlásokat és ne veszélyeztessen több emberéletet!” – foglalta össze Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő.

logo

Ez a honlap “balra nyílik”. Arról ad számot, miként képviselem a magyar választók akaratát ebben a politikai hangyabolyban.
Nincs varázspálca, nincs tévedhetetlen egyén, nincs tévedhetetlen közösség sem. Értékek és érdekek tengerén kell eligazodni.

Social media


KAPCSOLAT

CÍM
Európai Parlament ASP 10G146
Rue Wiertz/Wiertzstraat 60. B-1047 Brüsszel
E-MAIL
tibor.szanyi@europarl.europa.eu