A kkv-k támogatása az EU régióiban

ÖSSZEFOGLALÁS

Az Európai Unió számos programmal támogatja a vállalkozásokat és a vállalkozói kedvet. Az Unió külön figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), mivel ezek képezik az uniós vállalkozások derékhadát és ezek biztosítják az európai munkahelyek és az üzleti forgalom nagy részét. A kkv-k az Unió regionális versenyképessége szempontjából is fontosak, mivel gyakran helyi szinten működnek és kulcsfontosságú szerepet játszanak az erős regionális gazdaságokban.

A pénzügyi támogatás mellett az Unió különböző típusú vállalkozási támogatásokat biztosít, mint a tájékoztatás, a tanácsadás és képzés. Az Unió szabályozási változtatások révén is támogatja a kkv-kat, például a határokon átnyúló kereskedelem előtt álló akadályok megszüntetésével és az adminisztrációs eljárások egyszerűsítésével. A finanszírozáshoz jutás jelenti azonban az EU számára az egyik legfontosabb szakpolitikai prioritást, mivel a kisvállalkozások számára a finanszírozás előteremtése jelenti a legnagyobb nehézséget. Az európai kkv-k elsősorban banki hitelekre támaszkodnak, így az Unió nemcsak közvetlen támogatásokat nyújt, hanem megpróbálja növelni a kkv-k számára rendelkezésre álló hiteleket. A kockázatitőke- és tőkebefektetők bevonása, valamint a tőkepiacok kkv-finanszírozásra történő kiterjedtebb felhasználásának ösztönzése érdekében további intézkedések születnek olyan innovatív finanszírozási eszközök kidolgozására, mint a kockázatmegosztási mechanizmusok és garanciák.

Az uniós finanszírozásra pályázó kkv-k számos forrást vehetnek igénybe. A kohéziós politika finanszírozását biztosító európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatások odaítélése a forrásokat kezelő nemzeti és regionális hatóságok által közzétett pályázati felhívásokon keresztül történik. Az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap által biztosított különböző pénzügyi eszközök (mint például a hitelek és mikrohitelek) helyi pénzügyi közvetítőkön keresztül érhetők el, amelyek kedvezményes feltételekkel nyújtanak hiteleket kkv-knak. Végül a kkv-k közvetlenül pályázhatnak az Európai Bizottság által irányított programokból (például a Horizont 2020, COSME (a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program) és másokból) származó finanszírozásra, többek között olyan területeken, mint a környezetvédelem, a közlekedés, a kutatás és az innováció.

 

A tájékoztató témája:

·         Kkv-k az EU-ban

·         A kkv-k és az EU politikai

·         Finanszírozási források európai uniós szinten

·         Nem pénzügyi támogatás

·         Főbb dokumentumok

 

Szószedet

Kötvény: a hitelviszonyt megtestesítő, forgalomképes értékpapírok egyik típusa. A kibocsátó kötelezettséget vállal a kötvénytulajdonos felé fennálló kölcsönvisszafizetési kötelezettségre konkrét feltételek alapján.

Üzleti angyalok: magánbefektetők, akik általában fejlett technikai elképzeléseken alapuló, újfajta üzleti tevékenységekbe fektetnek be.

Fedezet: hitel biztosítékaként használt eszközök.

Vállalati kötvények: vállalatok által pénzteremtés céljából kibocsátott kötvények.

Garancia: valaki más ígéretéért történő felelősségvállalásra vonatkozó megállapodás, különösen az eredeti adós fizetésképtelensége esetére történő kölcsönvisszafizetési ígéret.

Tőkerészesedés: valamely vállalat részvényeinek értéke (a vállalatban a nyereség és a szavazati jogok egy részére való jogosultság formájában)

Értékpapírok: részvények, kötvények, opciók, jegyzési jogok, opciós utalványok és más, jövedelemre vagy tulajdonra jogot biztosító forgalomképes befektetések gyűjtőneve.

Kockázati tőke: magántőke vagy intézményi finanszírozás erős növekedési kilátásokkal rendelkező induló vállalkozások számára.

Forrás: Európai Központi Bank szószedete és a Financial Times Lexicon.

 

 


Kkv-k az EU-ban

1. táblázat – Az uniós kkv-k besorolása

 

Társasági kategória

Alkalmazottak

Árbevétel:

vagy

Mérlegfőösszeg

Középvállalkozás

< 250

< 50 millió EUR

< 43 millió EUR

Kisvállalkozás

< 50

< 10 millió EUR

< 10 millió EUR

Mikrovállalkozás

< 10

< 2 millió EUR

< 2 millió EUR

 

Forrás: Európai Bizottság (2003/361/EK ajánlás).

 

A kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) gyakran nevezik az európai gazdaság gerincének. A kkv-k központi szerepet töltenek be a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció motorjaként. Az európai kkv-król szóló 2014-es Éves jelentés szerint az Unióban mintegy 22 millió kkv működik. A kkv-k az uniós vállalkozások közel 99%-át teszik ki, ezek adják a magánszektorbeli munkahelyek kétharmadát és a vállalkozások által megtermelt bruttó hozzáadott érték 58%-át hozzák létre. Az Unió gazdaságában játszott jelentős szerepük elismeréseként a kkv-k támogatása az EU egyik legfontosabb politikai prioritása. Meghatározásuk alapján a kkv-k 250 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató, meghatározott árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozások. A kkv-k csoportja azonban változatos és mikro-, kis- és közepes vállalkozásokra osztható (lásd az 1. táblázatot). Számukat illetően a kkv-k közül legtöbb a mikrovállalkozás (a kkv-knak több mint 90%-a). Ez a csoport magában foglalja az önálló vállalkozókat és a családi vállalkozásokat. A kkv-k egyéb kulcsfontosságú teljesítménymutatóit, például a foglalkoztatást és a hozzáadott értéket illetően, a megoszlás kiegyensúlyozottabb (minden kategória körülbelül 30%). Az összes kkv mintegy 80%-a öt kulcsfontosságú ágazatban működik: gyáripar, építőipar, üzleti szolgáltatások, szállás és étkezés, nagy- és a kiskereskedelem. A legtöbb kkv csak belföldi szinten működik, és csak körülbelül 25%-uk exportál külföldre árukat vagy szolgáltatásokat (az Unión belülre vagy azon kívülre). Ezek a különbségek meghatározzák a kkv- finanszírozási szükségleteit és lehetőségeit. Az Unió által biztosított pénzügyi támogatás és a kkv-kat célzó egyéb támogatások olyan megközelítést tesznek szükségessé, amely nemcsak a kkv méretéhez, hanem tevékenységének jellegéhez, fejlődésének stádiumához (pl. induló vállalkozás, növekedés/terjeszkedés, üzlet átruházása) és a földrajzi környezethez is igazodik (a likviditás vagy kockázati tőke rendelkezésre állása, valamint a kamatlábak és a hitelkamatok országonként és térségenként változnak).

 


 

A kkv-k finanszírozása

1. ábra – kkv finanszírozási források az EU-28-ban

 

banki kölcsön

folyószámlahitel vagy hitelkeret

lízing vagy részletre vásárlás

kereskedelmi hitel

vissza nem térítendő támogatások vagy kedvezményes kamatozású banki kölcsön

visszatartott nyereség vagy eszközértékesítés

egyéb hitelek

saját tőke

egyéb források

faktoring

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Forrás: Felmérés a vállalatok finanszírozáshoz jutásáról (SAFE), 2014.

Tevékenységeik beindításához vagy kibővítéséhez a kkv-k általában hitelként veszik fel a forrásokat. Az európai kkv-k a részvényértékesítésből történő finanszírozással szemben a hitelből történő finanszírozást részesítik előnyben. Ez csökkenti a beavatkozás mértékét és megakadályozza a társasági tulajdon feletti ellenőrzés elvesztését. Az Európai Központi Bank (EKB) által végzett, a vállalatok finanszírozáshoz jutásáról szóló felmérés szerint, a banki hitelezés marad továbbra is a kkv-k finanszírozásának fő forrása Európában (lásd az 1. ábrát). A közelmúltbeli pénzügyi válság miatt azonban a kkv-knak csökkentett hitelkínálattal, szigorúbb hitelfeltételekkel és magasabb bank költségekkel kell szembenézniük. Ezért a kkv-k növekedésének egyik legjelentősebb akadálya a finanszírozáshoz való hozzájutás nehézsége, nemcsak a beszűkölt banki hitelkínálat miatt, hanem azért is, mert a kkv-k részvényeladásból történő finanszírozásának tőkepiaca nem elég fejlett Európában. A tőkepiacokról történő finanszírozást (pl. vállalati részvénykibocsátás) alkalmazó kkv-k olyan akadályokkal találják szembe magukat, mint például az elégtelen likviditás, a magas költségek és a szigorú tájékoztatási követelmények. Az Egyesült Államokhoz képest az európai tőkepiac hagyományosan inkább kockázatkerülő a kkv-k, a magas kockázatú projektek és az innovatív megoldások finanszírozása tekintetében. Így a befektetők gyakran vonakodnak a kkv-k, különösen az induló vállalkozások támogatásától egyrészt a lehetséges magasabb kockázat és a bizonytalan megtérülés, másrészt a kivállalkozások életképességének értékelésére vonatkozó elemzési kapacitások hiánya miatt. A helyzetet súlyosbítják a kkv-kba történő befektetők rendelkezésére álló kockázatcsökkentési mechanizmusokkal (például a kockázatmegosztás és garanciák) kapcsolatos piaci hiányosságok. Ezért lehetőség van a tőkepiacok kkv-k finanszírozásában betöltött szerepének növelésére és a kkv-k lehetőségeinek kiterjesztésére, hogy tevékenységeiket például részvénykibocsátás, kötvények és értékpapírok révén finanszírozzák – a tervezett tőkepiaci unió érdekes kezdeményezés ebben a tekintetben. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy mindez csak bizonyos kkv-k számára bírna jelentőséggel, mivel nagy részük továbbra is a bankkölcsönökre támaszkodik. Ezért továbbra is a banki hitelkínálat növelésére kell összpontosítani, és egyes uniós pénzügyi eszközök ezt a problémát igyekeznek megoldani.


 

A kkv-k és az uniós szakpolitika

Az Unió kkv-politikája a finanszírozáshoz való hozzáférésre és a piacra jutásra, valamint a versenyképesség és az innováció előmozdítására összpontosít. Célja továbbá az is, hogy előmozdítsa a vállalkozói kedvet, valamint hogy információs és támogatási hálózatokat hozzon létre. A vállalkozásbarát környezet megteremtése és a finanszírozáshoz jutás javítása a kkv-k számára szintén része az európai beruházási tervnek (a Juncker-tervnek). A kkv-kra nehezedő szabályozási terhek könnyítésére vonatkozó kezdeményezések és az üzleti környezet (például a késedelmes fizetésekről szóló irányelv révén történő) fejlesztése mellett, az Unió pénzügyi és nem pénzügyi támogatást kínál, ezáltal évente több mint 200 000 vállalkozás számára biztosítva forrásokat. A pénzügyi támogatás vissza nem térítendő támogatásokat, kölcsönöket és garanciákat, valamint kockázati tőkét és tőkerészesedést, illetve mikrofinanszírozást tartalmaz. A nem pénzügyi intézkedések középpontjában az üzleti támogatási szolgáltatások, a tájékoztatás és a tanácsadás áll. Bizonyos finanszírozási (vagy támogatási szolgáltatások) közvetlenül állnak a kkv-k rendelkezésére célzott uniós programok részeként (mint például a COSME (a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program) és a Horizont 2020), amelyeket az Európai Bizottság, illetve egyes esetekben a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) irányít. Az uniós finanszírozás egy részét (az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap finanszírozási eszközeit) helyi pénzintézetek kezelik, amelyek közvetítői szerepet töltenek be a kkv-knak történő hitelnyújtásban, általában kedvezményes feltételekkel és azzal a céllal, hogy serkentsék a kkv-k rendelkezésére álló hitelkínálatot a gazdaságban és fokozzák a pénzügyi szolgáltatók hitelnyújtási kapacitásait. A pénzügyi támogatás egyéb formái közé tartozik a kkv-kat célzó, nemzeti és regionális szinten irányított projektek társfinanszírozása (például a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló európai strukturális és beruházási alapok).


 

Kisvállalkozói intézkedéscsomag – 10 elv

1)      Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.

2)      Biztosítani kell, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez.

3)      A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kel alkotni.

4)      A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek.

5)      A szakpolitikai eszköztár hozzáigazítása a kkv-k szükségleteihez: meg kell megkönnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit.

6)      Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését.

7)      Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket.

8)      Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.

9)      Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák.

10)  Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.

Forrás: Az Európai Bizottság közleménye (COM(2008)0394).

 

Ezeknek az intézkedéseknek meg kell könnyíteniük a kkv-k finanszírozáshoz jutását és ki kell küszöbölniük a kkv-k növekedését jelenleg korlátozó piaci hiányosságokat. Az Unió kezdeményezéseket kínál azokra a területekre összpontosítva, ahol (az alacsony kínálat, a szigorú követelmények vagy a magánpiaci szolgáltatók számára túlságosan kockázatos projektek miatt) nehéz a piacról forrásokat szerezni, például az innovatív és induló projektek esetében.

A finanszírozáshoz való hozzáférést kínáló uniós kezdeményezések célja ezenkívül további források, például magánfinanszírozás bevonása és ezáltal a piacok élénkítése.

A rendelkezésre bocsátott finanszírozásból különböző olyan területeken megvalósuló projektek finanszírozhatók, mint az innováció, a közlekedési mobilitás, a környezetvédelem, az információs és kommunikációs technológiák (IKT), az új üzleti modellek, városi projektek és ipari technológiák.

Kisvállalkozói intézkedéscsomag

A 2008-ban elfogadott Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag 10 olyan elvből álló csomag, amelyek iránymutatást adnak a kkv-kra és a vállalkozói készségekre vonatkozó uniós szakpolitikai kerethez (lásd a keretes részt).

Az új jogszabályok kidolgozására vonatkozó „Gondolkozz előbb kicsiben!” megközelítés alapján a csomag biztosítja a kkv-kra gyakorolt hatástok figyelembevételét. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv alkalmazása a „kkv-tesztet” jelenti, amely a kkv-kkal történő konzultációkat és részletes hatástanulmányt tartalmaz. Az Unió szorgalmazza ennek alkalmazását nemzeti és regionális szinten vállalkozásbarátabb környezet megteremtése érdekében a kkv-ra vonatkozó szabályozási és adminisztratív eljárások egyszerűsítésével.


Finanszírozási források európai uniós szinten

Kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok

A kohéziós politika az egyik legfőbb beruházási forrás és pénzügyi támogatás a kkv-k számára. A régiók hasznot húznak a munkahely- és jólétteremtési képességgel rendelkező, gazdaságilag erős kkv-kból. A kkv-k ezenkívül általában szorosan kapcsolódnak helyi környezetükhöz és képesek növelni a regionális versenyképességet. A kkv-k támogatása ezért a sikeres regionális politika fontos része. Az európai strukturális és beruházási alapok a kkv-kat különböző regionális szinten megvalósított tematikus programok révén támogatják, a kkv-k versenyképességét jelölve meg a 2014–2020-as időszakra szóló prioritásként felállított 11 tematikus célkitűzés egyikeként. A kkv-k olyan egyéb finanszírozási prioritással is élhetnek, amelyek kkv-ra vagy vállalkozásra vonatkozó elemet tartalmaznak. A tematikus célkitűzések keretében végrehajtott beruházásokat, mint például a kutatást és az innovációt, az információs és kommunikációs technológiákat (IKT), a kkv-k versenyképességét, valamint a szénszegény gazdaságot, elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozzák, amelynek mintegy 20%-át (57 milliárd euró) kifejezetten a kkv-k számára különítenek el. Az Európai Szociális Alap (ESZA) a vállalkozók és azok alkalmazottai oktatását és képzését finanszírozza. (A Kohéziós Alap – a kohéziós politika részét képező harmadik európai strukturális és beruházási alap – a kkv-k szempontjából kevésbé releváns, mivel környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projekteket finanszíroz). A három fent említett alapon kívül a vidéki területeken és tengeri régiókban található kkv-k is részesülhetnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA). A két utóbbi alap az öt európai strukturális és beruházási alap, egyike, azonban inkább kiegészíti a kohéziós politikát, mintsem annak részét képezze.

Az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott egyedi programokat nemzeti és regionális szinten kezelik. Ezért a támogatásra pályázó kkv-knak figyelemmel kell kísérniük és közvetlenül kell válaszolniuk az egyes uniós tagállamok irányító hatóságai által közzétett pályázati felhívásokra. Az európai strukturális és beruházási alapok keretében nyújtott támogatások mellett az irányító hatóságok eldönthetik, hogy az ezen alapokból számukra kiutalt összegek egy részét rulírozó (megújuló) alapokba fektessék-e, például visszafizetendő kölcsönök folyósítása révén. Az e célra felhasznált eszközök közé tartozik a Jessica (városi fenntarthatósági projektek) és Jeremie (vállalati beruházási tőkéhez való hozzáférés).

 

Példák az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) által finanszírozott kkv-kra irányuló projektekre

Az olaszországi, görögországi, franciaországi, szlovéniai és spanyolországi régiókban végrehatott határokon átnyúló ECOMARK projekt célja a környezettudatosság növelése a kkv-k körében, valamint képessé tenni ez utóbbiakat arra, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké változtassák át. A projekt környezetvédelmi téren megerősíti a kkv-k innovációs kapacitását környezetbarát energiatechnológiák, fenntartható logisztikai és hatékony termelési folyamatok használatával a szén-dioxid-kibocsátások csökkentése érdekében. (Teljes költségvetés: 1 600 000 EUR; ERFA-beruházás: 1 200 000 EUR). Az InfoPark Debrecenben (Magyarország) az egyetem és kkv-k közötti partnerséget tesz lehetővé az informatikai kutatás és fejlesztés területén. A kkv-k hozzáférnek a legkorszerűbb technológiai erőforrásokhoz és szakértelemhez, miközben az üzleti szférából szerzett gyakorlati tudást osztanak meg cserébe és lehetőséget nyújtanak arra, hogy ellenőrizzék az elméleti tudást a gyakorlatban. (Teljes költségvetés: 2 860 000 EUR; ERFA-beruházás: 1 430 000 EUR). Romániában a „Jobb jövőt a nőknek” elnevezésű projekt azzal vértezi fel a vidéki közösségekben élő hátrányos helyzetű nőket, hogy segíti őket saját vállalkozásuk vagy egyesületük felállításában és irányításában.  (Teljes költségvetés: 4 543 448 EUR; ERFA-beruházás:3 831 990 EUR).

Pénzügyi eszközök (Európai Beruházási Bank és Európai Beruházási Alap)

A 2014–2020-es időszakban a pénzügyi eszközöket egyre szélesebb körben használják a hagyományos támogatások kiegészítésére a regionális politikában. Ezeket az EIB csoport, azaz az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) biztosítja. Ezek az intézmények pénzügyi közvetítőknek (pénzintézeteknek, mint például bankok, hitelintézetek, sajáttőke- és kockázatitőke-alapok, mikrofinanszírozási szolgáltatók) kínálnak tőkeinjekciót annak érdekében, hogy ez utóbbiak növeljék hitelkeretüket. Ez a kötelezettség általában a kkv-k számára kedvező feltételekkel (például az alacsonyabb kamat- és fedezeti követelményekkel) jár. Az ilyen pénzügyi eszközök körébe tartozhatnak a kölcsönök, garanciák és a tőkerészesedések. Mikrohitel-szolgáltatók részt vehetnek a Progress Mikrofinanszírozási eszköz kezdeményezésben, melynek révén a kkv-knak nyújtandó kölcsönökhöz szükséges tőkében részesülnek. Az Európai Üzletiangyal-alap támogatja azokat az „üzleti angyalokat”, akik a kkv-knak nyújtanak hitelt. Az EBB és az EBA közzéteszik azon pénzügyi szolgáltatók (országok szerinti) listáját, amelyek a kkv-k számára kedvezményes feltételekkel biztosítanak tőkét. Információval is szolgálnak azon pénzügyi intézmények számára, amelyek a kkv-k számára kívánnak hiteleket, garanciákat, mikrofinanszírozást és tőkerészesedést nyújtani.

A kkv-kezdeményezés pénzügyi eszköz célja, hogy ösztönözze a kkv-k finanszírozását azáltal, hogy arra sarkallja a pénzügyi közvetítőket, hogy nyújtsanak hiteleket a kkv-nak az EBB pénzügyi garanciája által biztosított részleges kockázati fedezetért cserébe. A kockázatmegosztásért cserébe a pénzügyi közvetítők kötelesek a kkv-k számára kedvező feltételek mellett kölcsönöket és garanciákat (pl. csökkentett kamat- és fedezeti követelmények). A kkv-kra vonatkozó kezdeményezés az európai strukturális és beruházási alapokból származó forrásokat kombinálja az EBB-csoport pénzügyi eszközeivel és az EU központi költségvetéséből származó más forrásokkal (pl. a COSME vagy a Horizont 2020). Eddig azonban csak Málta és Spanyolország vettek részt e kezdeményezésben.

Európai uniós programok

Kkv-k pályázhatnak közvetlenül, egyedi programok keretében nyújtott uniós finanszírozásra. A kkv-k szempontjából a legnagyobb programok a Horizont 2020 és a COSME, de számos egyéb lehetőség kínálkozik a kkv-k számára az uniós programokban való részvételre a különböző területeken.

A „Horizon 2020“ kutatási és innovációs keretprogramnak, amely közel 80 milliárd EUR költségvetéssel rendelkezik a 2014–2020 közötti időszakra, több szakasza van, amelyben a kkv-k közvetlen finanszírozásra pályázhatnak. Ezek közé olyan projektek tartoznak, amelyek támogatják az innovációt, az ipari technológiákat, a környezetvédelmet, valamint a fejlett technológiát. Becslések szerint a „Horizont 2020” keretprogram „Társadalmi kihívások” és „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” célkitűzéseire előirányzott költségvetés mintegy 20%-át kkv-k kapják. A kkv-k is részesülhessenek a program két konkrét céljaiban: „Innováció a kis- és középvállalkozásoknál„ és “Hozzáférés a kockázati tőkéhez“. Emellett egy külön a kkv-kat támogató eszköz kifejezetten a kkv-knak szól, amely akár 2,5 millió euró összegű támogatásokat kínál rendkívül innovatív, nagy növekedési potenciállal és nemzetközi törekvésekkel rendelkező kkv-k számára. A kkv-k is részt vehetnek a gyorsított innovációt célzó kísérleti projektben, melynek célja, hogy csökkentse az innovatív vállalkozások számára az ötlet és a piac közötti időt, valamint a támogatások folyósításáig tartó időszakot. Az „InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak“ az Európai Bizottság és az EBB-csoport közös kezdeményezése, amelynek célja, hogy a Horizont 2020 keretprogramon belül 24 milliárd euró hitel- és tőkefinanszírozást biztosítson az innovatív vállalatok esetében 2020-ra. A kkv-k az InnovFinból a kkv-garanciakeret és kkv kockázati tőke révén közvetlenül vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül részesülhetnek. A „Horizont 2020” keretprogram emellett arra ösztönzi a kutatásban és fejlesztésben részt vevő kkv-kat, amelyek kifejezik a nemzetközi együttműködés fejlesztésének szándékát,hogy vegyenek részt az Eurostars programban, amely párhuzamosan fut az Eureka hálózattal. Az európai kutatásfinanszírozást kereső kkv-k fel tudják használni az SME TechWeb információs portálját vagy a kkv-k nemzeti kapcsolattartó pontjait és segítséget nyújtó egyéb szerveket.

A 2014-2020-as időszakra 2,3 milliárd euró költségvetéssel rendelkező COSME program támogatja a kkv-kat életciklusuk különböző szakaszaiban (létrehozás, bővítés és áthelyezés) a finanszírozáshoz való hozzáférésük elősegítése révén, például a hitelgarancia-eszközön keresztül garanciákat és viszontgaranciákat biztosítva a pénzügyi intézményeknek, hogy több hitelt biztosítsanak kkv-knak, valamint a növekedést szolgáló Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszközön keresztül, amely kockázati tőkét biztosít a kkv-kba befektető tőkealapoknak. Mindkét eszközt az Európai Beruházási Alap kezeli. Ezenkívül a COSME célja, hogy javítsa a kkv-k hozzáférését az (uniós és nemzetközi) piacokhoz, valamint hogy ösztönözze a vállalkozási kultúrát és fokozza a versenyképességet. Számos terület egyedi projektjeit az EASME kezeli, amelynek közzétett felhívásaira az egyes kkv-k pályázhatnak.

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan 1,46 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező LIFE program környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokat finanszíroz. A kkv-knak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat az Európai Bizottság és EASME kezelik, míg két pénzügyi eszközt – az ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre és a zöld infrastruktúrákra összpontosító természetitőke-finanszírozási eszközt (NCFF) és az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszközét (PF4EE) az Európai Beruházási Bank kínálja. További környezettel kapcsolatos finanszírozás közvetlenül az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságán érhető el.

A kulturális és kreatív iparágakban tevékenykedő kkv-k pályázhatnak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan 1,46 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Kreatív Európa program támogatásaira. A programhoz kapcsolódik a kulturális és kreatív ágazatok hitelgarancia-eszköze. Az 1 milliárd euró költségvetéssel rendelkező foglalkoztatás és a szociális innováció európai program (EaSI) egy kisebb program, amely a szociális és a mikrovállalkozásokat támogatja. A program célja, hogy javítsa a társadalmi befogadást és leküzdje az Unión belüli munkanélküliséget. Az e területeken működő kkv-k ajánlati és pályázati felhívásokra közvetlenül pályázhatnak.

Egyéb lehetőségek a kkv-k számára, hogy közvetlenül pályázhatnak európai uniós támogatásra, melyek többek között az Európai Bizottság által rendszeresen közzétett közbeszerzési szerződéseket és támogatások tartalmaznak, területenként listázva a folyamatban lévő programokat és eszközöket.

Nem pénzügyi támogatás

Mivel a kkv-k uniós politikai prioritást jelentenek, számos kezdeményezés indult útjára a pénzügyi segítség mellett. Ezek szabályozási intézkedéseket és a különböző üzleti szolgáltatásokat foglalnak magukban – beleértve konzultációs és tanácsadói segítséget, coaching és mentorálási programokat, valamint képzést. Ezeknek a szolgáltatásoknak az a célja, hogy információval lássák el a kkv-kat arról, hogy hogyan kell létrehozni egy vállalkozást, vagy hatékonysági fejlesztéseket végrehajtani, hogyan kell uniós támogatásokra pályázni, üzleti tervet készíteni, illetve a projektek életképességét értékelni, vagy az irányítási készségeket megerősíteni és a pénzügyi és számviteli ismereteket kibővíteni. Az egyedi támogatások tájékoztató kampányokat és európai uniós információs portálokat is magukban foglalnak, amelyek gyakorlati tanácsokkal szolgálnak az uniós szabályozásról és a határon átnyúló üzleti lehetőségekről.

Kkv-knak szóló kezdeményezések és rendezvények

A legfontosabb európai rendezvény a kkv-k számára az EU által (negyedik alkalommal 2015 novemberében Luxembourgban) megszervezett kkv-közgyűlés, amelyre minden évben, a kkv-k európai hete alkalmával került sor. A közgyűlés a kkv- követek hálózatával együtt alkotja a kisvállalkozói intézkedéscsomag irányítási struktúráját. A közgyűlés lehetővé teszi a kkv-k közötti információcserét, valamint lehetőséget teremt a politikai döntéshozók számára, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, továbbá az Európai Vállalkozásösztönzői Díj megszervezésére. További kkv-orientált esemény az Uniós finanszírozáshoz való hozzáférési napok, amelyeket az év során számos országban megrendeznek annak érdekében, hogy összehozzák a kkv-kat és a pénzügyi közvetítőket.

A vállalkozások támogatásának területén több további kezdeményezés foglalja magában a „Vállalkozás 2020” cselekvési tervet, amelynek célja a vállalkozói szellem oktatással és képzéssel történő előmozdítása, a vállalkozói szellem előtt álló akadályok felszámolása, valamint vállalkozói kultúra megteremtése Európában. Ráadásul a vállalkozók is részt vehetnek a határokon ­átnyúló programokban a fiatal vállalkozókat célzó Erasmus program révén. A program 2009-es indulása óta mintegy 1 700 csere tette lehetővé a résztvevők számára, hogy megosszák gyakorlati ismereteiket, és hogy pénzügyi támogatásban részesülhessenek utazási és szállásköltségeik fedezése érdekében.

Információs források és hálózatok

A kkv-kra vonatkozó legnagyobb uniós információs portálok az európai kisvállalkozási portál, a finanszírozáshoz való hozzáférés portál és az Európa Önökért üzleti portál, külön-külön szakaszban kitérve a Finanszírozáshoz való hozzáférésre. E források széles körű tájékoztatást nyújtanak a finanszírozásról, a jogi szabályozásról és a határokon átnyúló lehetőségekről. A kkv-k nemzetközivé válását elősegítő portál olyan vállalkozásoknak nyújt tájékoztatást, amelyek tevékenységüket Európára és azon kívülre kívánják kiterjeszteni.

A kkv-követek hálózata kommunikációs csatornaként szolgál a Bizottság és a kkv-k között, támogatva a kkv-k érdekeit és hangot adva véleményüknek. Ezenkívül az Európai Bizottság által létrehozott „Enterprise Europe Network ”többféle üzleti támogatást nyújt, beleértve a tájékoztatást és a partnerségi lehetőségeket.

Európai Parlament

Az EP 2013-ben állásfoglalást fogadott el a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javításáról. Hangsúlyozta a kkv-k sokféleségét, ami azzal a következménnyel jár, hogy különböző szükségleteik vannak, és hogy az uniós politikának ennek megfelelő változatos megoldásokat kel biztosítania. Sürgette továbbá pénzügyi, számviteli ismeretekkel és vezetői készségekkel kapcsolatos speciális, kiscsoportos képzések megtartását, valamint konkrét finanszírozást szorgalmazott. Az állásfoglalás sürgeti a kkv-ra vonatkozó uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos információk megfelelőbb kommunikációját, beleértve a finanszírozási lehetőségeket és más uniós programokat (pl. képzés). A dokumentum hangsúlyozza, hogy szükség van a banki hitelek megkönnyítésére és további kockázatitőke-megoldások biztosítására (például garanciák, kockázatmegosztás és innovatív pénzügyi eszközök formájában), valamint a jelenlegi uniós finanszírozási programok kibővítésére. Ezenkívül sürgette a szabályozási környezet egyszerűsítését.

 

Főbb dokumentumok

A kkv-k támogatása az EU régióiban

Bevezetés az uniós finanszírozásba, Európai Bizottság, 2015.

A kkv-knak nyújtott európai uniós támogatási programok. Az európai kkv-k rendelkezésére álló főbb finanszírozási lehetőségek áttekintése, Európai Bizottság, Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, 2009.

A strukturális alapok felhasználása a kkv- és a vállalkozáspolitikához, Európai Bizottság, Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, 2014.

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása regionális szinten, Európai Bizottság, Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, 2014.

Felelősségi nyilatkozat és szerzői jog:

Jelen dokumentum tartalmáért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az abban megfogalmazott vélemény nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum a képviselők és az EP személyzetének parlamenti munkájához készült. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és az Európai Parlament előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát számára meg kell küldeni.

© Európai Unió, 2015.

A fényképek az alábbiak tulajdonát képezik: © Gajus / Fotolia.

This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

http://www.eprs.ep.parl.union.eu (intranet)

http://www.europarl.europa.eu/thinktank(internet)

http://epthinktank.eu (blog)

logo

Ez a honlap “balra nyílik”. Arról ad számot, miként képviselem a magyar választók akaratát ebben a politikai hangyabolyban.
Nincs varázspálca, nincs tévedhetetlen egyén, nincs tévedhetetlen közösség sem. Értékek és érdekek tengerén kell eligazodni.

Social media


KAPCSOLAT

CÍM
Európai Parlament ASP 10G146
Rue Wiertz/Wiertzstraat 60. B-1047 Brüsszel
E-MAIL
tibor.szanyi@europarl.europa.eu