Jó lesz-e a CETA Európának?

A Kanadával kötendő átfogó kereskedelmi egyezmény (CETA) legfőbb vélt érdeme, hogy áthidalja a kanadai szövetségi és regionális, illetve az EU és tagországai jogrendjének buktatóit, s közös mederbe tereli a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat. A CETA révén az európai cégek például szabadon szolgáltathatnának Kanadában, megnyílna előttük az ország közbeszerzési piaca, ráadásul a kiküldött személyzet mentesülhetne a munkavállalási és hasonló engedélyek kötelme alól. Ezek a legfőbb érvek Szanyi Tibor szerint amellett, hogy az MSZP óvatosan, de támogassa az egyezmény létrejöttét. A szocialista EP-képviselő csokorba szedte a megállapodás megkötésének előnyeit, s azokat az aggodalmakat is, amelyeket nem árt figyelembe venni, mielőtt lép az Európai Unió.

1. A CETA elnevezés (Comprehensive Economic and Trade Agreement, azaz Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás) az első a maga nemében, amit az EU egy jelentősebb világgazdasági szereplővel köt.

2. Legfőbb vélt érdeme, hogy teljeskörűsége miatt áthidalja a kanadai szövetségi és regionális, illetve az EU és tagországai jogrendjének buktatóit, s közös mederbe tereli a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat.

3. Létrejöttét segíti, hogy “hasonló gondolkodású” országok között születik, azaz egy sor olyan kérdést sikerült teljességgel rendezni, amelyek esetében a párhuzamosan tárgyalt EU-USA TTIP számos fejezetében még az alapelvek tisztázásáig sem jutottak el a felek.

4. A kölcsönös előnyök között említhető, hogy a CETA a számítások szerint évi 12 milliárd euróval dobja meg az EU-Kanada kereskedelmi forgalmat.

5. A felek közti összes létező vám eltörlése eleve 0,5 md eurós értéket jelent az üzleti világnak.

6. Az európai cégek előtt megnyílik Kanada közbeszerzési piaca (míg fordítva ez már évek óta realitás).

7. A CETA révén az európai cégek szabadon szolgáltathatnak Kanadában, ideértve, hogy a kiküldött személyzet mentesül a munkavállalási és hasonló engedélyek kötelme alól.

8. Kiterjedt szabadalmi és szerzői jogvédelmet hoz az európai cégeknek, ami azért fontos, mert a kanadai jogrendszer igen sűrűn diszkriminatív a külföldi védjegyekkel szemben, így ott könnyedén lehetett európai (és más) márkákat jogkövetkezmény nélkül hamisítani.

9. A CETA erősíti az EU és Kanada közti közös normaállítási együttműködést, miközben nem igényli egyik fél eddigi normáinak megváltoztatását sem, viszont felállít egy közös normaegyeztetési fórumot. Ezentúl egy közös bevizsgálás is elég lesz az új termékek kölcsönös forgalmazhatóságához.

Az aggodalmakról:

1. A CETA semmilyen módon nem érinti a felek teljes önállóságát a GMO-kal kapcsolatos politikáik vonatkozásában.

2. A CETA teljes transzparenciával lett kitárgyalva 5 éven át, ideértve a civil világgal való folyamatos konzultációt is.

3. A vitás esetek rendezése terén a felek közös bírói rendszert hoznak létre, amely ugyan nem válik az egyes országok jogrendjének részévé, de teljességgel felváltja az eddig ‘ad hoc’ működő különböző nemzetközi vitarendezési platformokat, ráadásul nyilvánosan. (Megjegyzendő, hogy az EU tagországai jelenleg és globálisan 1.400 olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodást működtetnek, amelyek a döntőbíráskodásról leginkább alkalmi választott bíróságok közbejöttével, azaz bárminemű állami kontroll nélkül, szinte szerencsejáték-szerűen gondoskodnak. Magyarul: amitől a közvélemény fél, hogy t.i. pl. a CETA felülírja a saját jogot, az alaptalan. Ellenkezőleg, a rendezett döntőbíráskodás éppen hogy megoldja az eddigi átláthatatlan, kusza és esetlegességekkel teli vitarendezést.)

4. Az államok ezután sem lesznek perelhetők a jogszabályalkotási tevékenységük miatt. Különösen nem lehet peralap az elmaradt haszon. Perelni csak diszkrimináció esetében lehet, ami eddig a kanadaiaknak nyitva volt Európában, de fordítva nem.

Mindent egybevéve azt javaslom az MSZP vezetésének, hogy óvatosan, de támogassa a CETA létrejöttét. A kívánt óvatosság egyik oka, hogy ez az első egyezményünk ebben a műfajban, tehát a tapasztalatokra még várni kell, a másik ok pedig a felpaprikázott közhangulat, amelyben az okos érveknek kevés esélyük van.

Ez az egyezmény semmilyen szinten nem tekinthető a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) előszobájának, már csak azért sem, mert az egy teljesen más nagyságrendű és szemléletű partnerrel (USA) kötné össze az EU-t, s amelynek formálódása szinte teljes titokban zajlott. Nem véletlen, hogy a TTIP eddigi félkész szerkezetébe foglalt ellentmondások, egyoldalú követelések, továbbá a tárgyalói mandátumok rendszeres áthágása gyakorlatilag már most elabortálta a kezdeményezést.

logo

Ez a honlap “balra nyílik”. Arról ad számot, miként képviselem a magyar választók akaratát ebben a politikai hangyabolyban.
Nincs varázspálca, nincs tévedhetetlen egyén, nincs tévedhetetlen közösség sem. Értékek és érdekek tengerén kell eligazodni.

Social media


KAPCSOLAT

CÍM
Európai Parlament ASP 10G146
Rue Wiertz/Wiertzstraat 60. B-1047 Brüsszel
E-MAIL
tibor.szanyi@europarl.europa.eu