Időközi beszámoló az Európai Parlamentben végzett munkámról- 33 hónap

Előszó

A mai Európai Unió és az annak testületei kompetenciáit rögzítő, 2007-es ún. 'Lisszaboni Szerződés' az Európai Parlamentnek is kijelölte a 2014-2019 közötti időszak feladatait, s ezek kereteit. Történelmileg nézve az EP életében a jelenlegi a 8. (egyenként öt éves) jogalkotási ciklus.

Az EU működése jellemzően kormányközi jellegű, azaz szinte mindent a tagországok kormányfőit tömörítő, bár jogszabályokat nem alkotó 'Európai Tanács' dönt el. A döntések alapja a tagországok kormányai által delegált személyekből álló 'Európai Bizottság' mindenkori javaslata. Meghatározó vonatkozás, hogy az EU intézményrendszerében a javaslattétel az 'Európai Bizottság' kizárólagos előjoga.

Gyakorlatiasan szólva a kormányfők testülete (Európai Tanács) utasíthatja, az Európai Parlament pedig csupán felhívhatja az Európai Bizottságot bizonyos irányú javaslatok megtételére, amelyekről aztán az illetékes szakminiszterekből álló 'Tanács' dönt (immár egyre gyakrabban az EP-vel közösen), éspedig a tagországokra nézvést kötelező jogszabályokat alkotva. A döntések meghozatalának felügyelete az Európai Parlament hatásköre, a végrehajtás feladata pedig az Európai Bizottságé.

Még gyakorlatiasabban szólva a kormányfők politikai megrendeléseket adnak fel, ezek alapján a kormányok Bizottság-i delegáltjai javaslatokat tesznek, ezeket a kormányok szakminiszterei foglalják jogszabályokba, s az EU működésének egyetlen közvetlenül választott szerve, az Európai Parlament pedig ellenőriz, véleményez, hitelesít vagy ellenez. Az EP-ben azok az ügyek tekinthetők sikeresnek, amelyek mögött 60 %- nál magasabb szavazati arány áll.

Bármi is történjék, minden vitában a végső szó azonban az 'Európai Bíróságé' (amelynek tagjait ugyancsak a kormányok jelölik).

Ebben a bonyolult, s ügykörönként változó eljárásrendben az Európai Parlament alapvető feladatai a normaállítás, a társ-jogalkotói közreműködés, a ratifikáció, illetve az ellenőrzés 'négyszögében' fogalmazhatók meg.

Az Európai Parlament 'produktumai' jellemzően jelentések, állásfoglalások, vélemények (összefoglaló néven ‘dossziék’), illetve az ezekről való szavazások. A munka az EU 24 hivatalos nyelvén, köztük magyarul is folyik.

Az Európai Parlamentnek 751 választott tagja van (ebből 21 magyarországi), közel 200 európai párt, illetve mozgalom színeiben. A képviselők ún. 'politikai csoportokba' (frakciókba) tömörülnek. Jelenleg 8 politikai csoport létezik, erősorrendben a kereszténydemokraták (EPP - 216), szocialisták (S&D - 189), konzervatív reformerek (ECR - 74), liberálisok (ALDE - 68), kommunisták (GUE - 52), zöldek (Greens - 51) bázisradikálisok (EFDD - 42) és szélsőségesek (ENF - 39). Rajtuk kívül léteznek még a független (NI - 19) képviselők, akik annyira zavaros hátterűek, hogy semelyik politikai csoport sem fogadja be őket. Ilyen például a Jobbik 3 képviselője.

A hozzávetőleges arányokat nézve az EP durván 60 %-a elkötelezetten Európa-barát, 20 %-a ingadozóan kritikus, továbbá 20 %-a mániákus EU-gyűlölő.

Nos, szocialistaként ebben a politikai közegben kell helyt állnom, s a pártomat és választóimat képviselnem.

A tevékenységemről

Az európai parlamenti munka mérésének sokféle nyilvános eszköze van, s ezek közül a leginkább elfogadott aktivitás-mérce az ún. MEP-ranking. Eszerint a tartósan az élbolyban szereplek, jellemzően az első 30 képviselő között (a felállás hetente változik). Az aktivitási arányok szemléltetése végett említem, hogy a legtöbb képviselő úgy zárja az öt éves ciklust, hogy egy vagy két ‘dossziéban’ kap nevesített szerepet, ezzel szemben jómagam 33 hónap alatt 13 témában szerepelhettem szerzőként vagy társszerzőként, amihez ugyanezen időben jön még 950 plenáris megszólalásom, valamint 443 kisebb nagyobb horderejű ügyben való jegyzett közreműködésem.

Valódi, jelentősebb befolyásom bizonyos gazdasági, illetve agrárkérdésekben van. Meghatározó szerepet a gazdaságpolitikai, versenypolitikai, illetve falupolitikai területeken sikerült kivívnom. (Távol tartom magam ugyanakkor olyan hangzatos címektől, mint például a több kategóriában hirdetett 'az év képviselője' elnevezések stb., amelyek leginkább a külső lobbiszervezetek sajátos játéktereiben léteznek, s ma már inkább ciki, mint elismerés ízűek.)

Szemben az EP-képviselők 2 szakbizottsági és 2 nemzetközi küldöttségi (standard) munkabeosztásával jómagam 6 bizottsági és 2 nemzetközi küldöttségi tagsággal bírok/bírtam az elmúlt időszakban.

Az hat bizottság:

· AGRI - mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság;

· ECON - gazdasági és monetáris bizottság;

· ENVI - környezetvédelmi és egészségügyi bizottság;

· TAXE - nagyvállalatok adó elkerülését vizsgáló eseti bizottság;

· EMIS - a gépjárművek károsanyag kibocsájtását vizsgáló eseti bizottság;

· PANA – a pénzmosást és adóelkerülést vizsgáló eseti bizottság.

A két nemzetközi küldöttség:

· Ukrajna (első alelnökként);

· Norvégia, Svájc, Izland, illetve az Európai Gazdasági Térség egyéb, EU-n kívüli országai.

Az Ukrajnával foglalkozó társulási bizottság első alelnökeként érdemben tudtam hozzájárulni ahhoz, hogy ukrán szomszédaink az EU-tól meghatározó politikai és anyagi támogatást kapjanak országuk európai demokratikus fejlődéséhez és az orosz agresszió legyűréséhez. Ennek a munkának a fontosságát magyarként különösen átélem, hiszen ugyanarról a szuverenitásért folyó politikai harcról van szó a világpolitika színterén, amelyet itthon nekünk is egyre inkább meg kell majd vívni az egyre gátlástalanabb putyini nyomulással - és Orbánék azt kiszolgáló hazaárulásával - szemben.

Informális csoportosulásokat tekintve az S&D frakción belül működő 'Social Europe' mozgalomhoz igazoltam le, tagja vagyok a szocialista ihletésű, keleti szomszédsággal foglalkozó 'Willy Brandt' társaságnak, illetve részese vagyok a gazdaságpolitikai ügyekben tevékenykedő frakcióközi 'Kangaroo Group'-nak, továbbá a 'globális kérdésekre' szakosodott Spinelli-csoportnak. Mindezek mellett az izraeli kapcsolatokért felelős területeken is vállalok különböző szerepeket, úgy is mint a Zsidó Világkongresszus parlamenti dimenzióját jelentő hálózat (ICJP) tagja.

Ennek a szerteágazó európai parlamenti portfóliónak a méltó gondozása akként lett lehetséges, hogy elismerten erős munkacsapat áll mögöttem, illetve hogy 33 hónap során sikerült a szinergiákat megteremteni az MSZP EP választási programja, a személyes elkötelezettségeim, továbbá az európai parlamenti felhatalmazások között.

Európai parlamenti dossziéim:

Rangsorban azon parlamenti jelentések, állásfoglalások listája, amelyekben összparlamenti (1), szakbizottsági fő jelentéstevő (2) avagy társszerző (1), továbbá a frakcióm nevében eljáró ún. 'árnyék jelentéstevő' (9) voltam.

· Éves jelentés az EU versenypolitikájáról (2015) - jelentéstevő

Parlamenti fő jelentéstevőként eljárva igen nagy sikernek éltem meg, hogy az EP nagy többséggel szavazta meg a jelentésemet, amelynek legfőbb, normaértékű baloldali tartalma annak kijelentése, hogy a versenyszabályok nem írhatják felül a szociális vívmányokat, szempontokat.

· A végleges ÁFA rendszerről, illetve az ÁFA-csalás elleni küzdelemről szóló jelentés - árnyék jelentéstevő

Legfontosabb mozzanatként említhető, hogy az EU életében első esetben sikerült megfogalmazni, hogy az adórendszer igenis tartalmazhat szociális megfontolásokat, s mi több egy indikatív listát is kezdeményeztem, hogy melyek ezek a konkrét területek.

· Éves jelentés az EU versenypolitikájáról (2014) - árnyék-jelentéstevő

Kiemelésre érdemes, hogy javaslatomra a jelentésbe került a sérülékeny csoportok (fiatalok, nők, idősebbek, fogyatékkal élők) speciális figyelemben részesítésének elve.

· A gazdaságpolitikai együttműködést és a 2014-es prioritások megvalósítását tárgyaló ún. ‘Európai Szemeszterről’ szóló jelentés - árnyék-jelentéstevő

Áttörésként értelmezhető, hogy több javaslatom is befogadásra került, elsősorban az új ágazatok, úgy mint a megosztáson alapuló gazdaság, illetve az információs technológiákra épülő szolgáltatások európai szintű szabályozásának néhány kulcsfontosságú elemei kapcsán.

· Az Európai Légügyi Stratégia véleményezése - bizottsági jelentéstevő

Ennek a műveletnek a fő új eleme a drónok működtetésével kapcsolatos elvárások megfogalmazása, különösen a mezőgazdaság vonatkozásában.

· Az EU 2014-es költségvetésének zárszámadása - bizottsági jelentéstevő

Rutin jellegű munka, de a figyelmet elsősorban a szociális hatásokra összpontosítottam.

· Az Európai Parlament és a Tanács részéről az Ukrajnának biztosított önálló kereskedelmi intézkedések, illetve a Társulási Megállapodásban foglalt kereskedelmi koncessziók kiegészítése érdekében tett javaslat véleményezése - bizottsági árnyék-jelentéstevő.

A fenti javaslat tette az Ukrajnával fennálló szerződéses viszonyt az EU eddigi legátfogóbb külső együttműködési keretévé.

· A 2017-es EU költségvetés tervezetének véleményezése - bizottsági árnyék-jelentéstevő

Rutin jellegű munka, de a figyelmet elsősorban a szociális hatásokra összpontosítottam.

· A 2017-es EU költségvetés tervezetének ’trialógusra bocsájtásának’ véleményezése - bizottsági árnyék-jelentéstevő

Rutin jellegű munka annak megállapítása végett, hogy a tervezet megfelel-e az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament együttes döntéshozatalával (trialógus) kapcsolatos elvárásoknak.

· Az EU pénzügyi érdekei védelmének érvényesülése a teljesítményen alapuló Közös Mezőgazdasági Politikája irányába való elmozdulás során című előterjesztés véleményezése - bizottsági árnyék-jelentéstevő

Apró feladatnak látszik, de hosszabb távú megfontolásaim szempontjából kulcsfontosságú műveletként értékelem, hogy ebbe a politikai alapdokumentumba sikerült beépítenem a 2020 utáni hét éves pénzügyi periódusban alkalmazandó agrártámogatási rendszer alapvetéseit, nevezetesen a tisztán területalapú támogatásokkal való szakítást, s helyükbe léptetve az ‘okos’, ‘szociális’ és ‘környezettudatos’ agrárgazdálkodás finanszírozását.

· Az Európai Parlament és a Tanács részéről a gyógyszeres takarmányok gyártásáról, piacra helyezéséről és használatáról szóló szabályozás véleményezése - bizottsági árnyék-jelentéstevő

Az ún. precíziós mezőgazdaság egyik legfontosabb értelme, hogy az állatok takarmányozása során alkalmazott gyógyértékű szerek különböző vegyületei minél kevésbé rongálják a fogyasztók szervezetét, s az ezzel kapcsolatos szabályozás tekintetében igyekeztem olyan szempontokat megjeleníteni, amelyek mintaértékűvé válhatnak más, átfogóbb koncepciók esetében.

· Az Európai Parlament és a Tanács részéről az Európai Stratégiai Beruházási Alap működésének szabályozásával kapcsolatos javaslat véleményezése - bizottsági árnyék-jelentéstevő

A 2014-2019 közötti parlamenti ciklus messze legnagyobb horderejű kezdeményezése, az ún. Juncker-terv egy 315 milliárd euró összértékű stratégiai beruházási alapot állított fel, amely immár nem a tagországi kormányok kompetenciájába helyezkedik, hanem önálló európai pénzügyi alapként hivatott elősegíteni olyan beruházásokat, amelyek pusztán üzleti alapon nem tudnának megvalósulni. Ennek során sikerült megerősíttetnem, hogy például a vidéki térségek szélessávú internettel való ellátása idetartozó célkitűzés lehessen.

· A vörösiszap katasztrófával kapcsolatos állásfoglalási indítvány társszerzője

Ebben a munkában meglehetősen nagy csatát kellett vívnom, hogy a magyar kormányt méltatlanul felmagasztaló, Fideszes képviselők által előterjesztett szövegek kikerüljenek a tervezetből.

Eredményeim

Felidézem, hogy az MSZP 2014-es európai parlamenti választási programja négy pillérre épült: európai minimálbér, európai minimálnyugdíj, a nők, a fiatalok és a gyermekek átfogó védelme, továbbá alacsony élelmiszer-ÁFA. Jóllehet ez visszapillantva is egy karakteres baloldali keretet ad a törekvéseinknek, az ‘összefogás’ politikai katasztrófájának árnyékában lezajlott EP-választások során a programok egyik párt esetében sem működtek, viszont az utólagos elemzések rendre abban értenek egyet, hogy a pártok kampányai magára hagyták a vidéki lakosságot.

Mindezeket együttesen figyelembe véve alakítottam ki az európai parlamenti politikai profilomat. Ennek sorába illeszkedik egy 2015-ös pilot-projekt kezdeményezésem, amelyet “Smart, eco, social villages” (Okos, környezettudatos, szociális falvak) néven nyújtottam be az Európai Bizottsághoz. Az elgondolás kedvező fogadtatásra lelt, olyannyira, hogy a 2016-os EU-költségvetésben 2017-es végrehajtást célozva egy 800.000 eurós pénzügyi keretet állítottak fel az előkészületek javára, sőt az Európai Bizottság további EU szintű ’akciót’ indított el. A vonatkozó pályázatot már ki is írták, eredményhirdetés 2017 áprilisában várható. A nyertes pályázónak 2018 őszéig kell felmérni az EU falvaiban a legjobb példáknak tekinthető korszerű ötleteket, gyakorlatokat, és összegezni a ’Smart villages” (Okosfalvak) fogalmát alkotó kritériumokat, illetve egy menetrendet adni a további, elsősorban a 2021-ben kezdődő hétéves EU pénzügyi keretrendszerébe való elhelyezést érintő teendőkre. A jelenlegi várakozás szerint a falufejlesztés ‘okos’ módja az agrárköltségvetés eddigi három pillére (közvetlen támogatások, vidékfejlesztés, piaci műveletek) mellett akár a negyedik pillérré válhat. A lényeg: hogyan lehet közösségi segítséggel vonzóvá tenni a vidéki, falusi életmódot a fiatalok számára? (Minderről külön mellékletben adok részletesebb tájékoztatást.)

A konkrétumokon túl politikailag úgy tudom összefoglalni eddigi eredményeimet, hogy európai parlamenti dokumentumok, állásfoglalások százaiban sikerült a korábbiakhoz képest jóval nagyobb súlyt adnom az EU működése szociális dimenziójának, amely munka komoly mértékben hozzájárult az Európai Szocialisták Pártja 2017 elején meghirdetett új politikai irányváltásához. Ez a korábbi nagykoalíciós ügyvitelt lényegesen meghaladva a ‘European pillar of social rights’ (Szociális jogok európai pillére) nevet kapta, s amely a 2019-es EP-választások baloldali, szocialista programjának alapját jelenti.

Természetes módon, az MSZP elnökségét és frakcióját, illetve a tagozatokat folyamatosan tájékoztatom, munícióval látom el.

Politikai körülmények

A 2014-es EP választások azt az eredményt hozták, hogy a 21 magyar mandátumon belül a korábbiakhoz képest a Fidesz két képviselővel kevesebbet delegálhatott (12), a Jobbik megtartotta három helyét, az ‘összefogás’ pártjai pedig két mandátummal bővítették képviseletüket (6). Ez utóbbin belül (plusz az LMP), az MSZP két helyet szerzett, a DK ugyancsak kettőt, az LMP és az Együtt pedig egyet-egyet. A hat képviselőből négyen vagyunk az S&D (Szocialisták és Demokraták) frakcióban, ketten pedig a zöldeknél foglaltak helyet.

A meglehetősen heterogén S&D frakción belül jómagam a baloldali, progresszív szárnyhoz soroltam be, így például az S&D szakmapolitikai anyagaihoz ennek mentén nyújtok be rendszeresen módosító javaslatokat. A másik három képviselőtársam inkább a kapitalizmusbarát, liberális oldalt erősíti a munkaadói szervezetek, elitprogramok mentén való szorgoskodással. Noha a parlamenti ciklus első felében a korábbi ciklusok konzervatív/baloldali nagykoalíciós képlete működött, a leköszönő szocialista Martin Schulz parlamenti elnök utódlásának esete azonban felborította az addigi ‘langyos’ együttműködést, s az S&D határozottan balra váltott. Remélhetőleg ez számomra is kedvezőbb érdekérvényesítési pályát jelent a jelen mandátumom második felében.

Az ún. ‘magyar ügy’ búvópatakként csörgedezik az EP életében, hol eltűnik, hol hevesen a felszínre tör. Persze más ‘ügyek’ is vannak, legfőképp görög, valamint lengyel, sőt újabban brit ügyek, tehát problémás tagországként messze nem vagyunk egyedül. Ha súlyozni kellene, akkor a görög pénzügyi katasztrófa áll a dobogó legfelső fokán, már csak méretük miatt is ezüstérmesek a lengyelek, s Orbánék az ‘előkelő’ bronzérmes helyre küzdötték fel magukat, jóllehet a britek a közeljövőben eséllyel pályázhatnak a szégyendobogó bármelyik fokára.

A magyar ügy azonban nemcsak önállóan jelentkezik, sokkal inkább a horizontális problémák (menekültügy, a demokrácia helyzete stb.) mentén kerül elő horrorisztikus, elrettentő példaként, bár a szélsőjobbos, fasiszta képviselők ujjongva szoktak tapsolni Orbán Viktor neve hallatán. A magyar ügy egyúttal komolyan megterheli a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt (EPP) belső viszonyait, s április végén döntés születik a 12 fideszes frakciótag megtartásáról avagy kizárásáról.

Jómagam sohasem voltam lelkes híve annak, hogy a ‘magyar ügyet’ visszatérően tárgyalja az EP plenáris ülése, hiszen így Orbán rendre kiemelt pódiumot kap a szörnyű gaztettei leplezésére, magyarázására. E téren nagyon fontos tudni, hogy Orbán eddigi védelmezői sajnos többségben vannak az Európai Parlamentben, így a haladó pártok álláspontja nem képes valódi döntésekben manifesztálódni. Ez a helyzet viszont most megváltozhat, s ha a Néppárt (EPP) kizárja a Fideszt, akkor az erőviszonyok átbillennek az Orbán tevékenységét elítélők javára. Amennyiben a Néppárt továbbra is oltalomban részesíti az orbáni vezetést, úgy az Európai Parlament alighanem markánsan két részre szakad, ellehetetlenítve a korábban igen hasznos alkalmi koalíciók gyakorlatát.

Terveim

Az elkövetkezendő időszakban akár megvalósul a Brexit, akár nem, továbbá a Néppárt akár kizárja a Fideszt, akár nem, az MSZP EP ígéretei nem változnak. Ezek sorában kiemelt erővel igyekszem szorgalmazni az európai minimálbér gondolatának fejlesztését és a gyermekéhezés európai léptékű felszámolását. Nyilván nem lankad a figyelmem az egyéb szociális kérdések (pl. adóigazságosság, női szerepvállalás, munkavállalói jogok) iránt sem. Tekintettel arra, hogy ezek a témák a Botka-programban is elsőrendű jelentőséggel bírnak, remélhetőleg számottevő hozzájárulást tehetek az MSZP 2018-as választási sikereihez is.

Személyes hitvallásom szerint a falvak európai szintű felkarolásában, így tehát az amúgy is speciális jogokat élvező agrárágazat újszerű kezelésében való vezető szerepvállalásom nemcsak az európai minimálbér bevezetésének kínál sajátos kísérleti lehetőséget. Mindez - hiánypótlásként - egyben jól szolgálhatja a magyar vidék számára megfogalmazandó mondandónk formálását is.

dr. Szanyi Tibor

2017. április

logo

Ez a honlap “balra nyílik”. Arról ad számot, miként képviselem a magyar választók akaratát ebben a politikai hangyabolyban.
Nincs varázspálca, nincs tévedhetetlen egyén, nincs tévedhetetlen közösség sem. Értékek és érdekek tengerén kell eligazodni.

Social media


KAPCSOLAT

CÍM
Európai Parlament ASP 10G146
Rue Wiertz/Wiertzstraat 60. B-1047 Brüsszel
E-MAIL
tibor.szanyi@europarl.europa.eu