Vissza
2018. december 5. szerda
Hírek

IDŐKÖZI BESZÁMOLÓ AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN VÉGZETT MUNKÁMRÓL

 

“AZ IGAZSÁG EREJE”

                                                                         - 53 hónap feketén-fehéren -                                                                          

TISZTELT OLVASÓ!

 

Immáron hatodik időközi jelentésemet írom az európai parlamenti munkámról. Jó dolog egy ilyen beszámoló, mert ilyenkor az ember magának is elszámol azzal, hogy mit cselekedett, mit nem, hol vannak az érdemek és hol a hibák. Visszaemlékezni is jó, a bármilyen pici előrehaladást megelőző beszélgetésekre, vitákra.

Az elmúlt négy évben kifejtett európai parlamenti tevékenységemtől igyekeztem elhessegetni a látszatokat, mert azokkal ’teli a padlás’. Igen nagy bajban lennék, ha ötödik politikai ciklusomban rászorulnék a ’színes-szagos píározásra’, sokkal inkább masszív munkával igyekeztem a kapott bizalomnak megfelelni. A jövőben is ez a szándékom.

Összességében rengeteg segítséget kaptam a környezetemtől, tehát a családomtól, a kollégáimtól, az elvtársaimtól, a barátaimtól, s néha - akaratlanul – még az ellenfeleimtől is.

Mindössze ennyi lírát akartam idehozni, bár a szívemből több is kiférne. A műfaj azonban mégis a beszámolás, így hát következzenek a tények, a következtetések és a tervek!

dr. Szanyi Tibor

-  53 HÓNAP  -

 

1 SZOBORÁLLÍTÁS AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉPÜLETÉBEN - HORN GYULA

2 EP NEVESÍTETT “SZANYI-JELENTÉS”

2 EP NEMZETKÖZI KÜLDÖTTSÉGI TAGSÁG

8 EP SZAKBIZOTTSÁGI TAGSÁG

14 SOCIETAS AKTIVISTA KIUTAZTATÁSA IUSY ÉS YES RENDEZVÉNYEKRE

15 ÉVNYI IUSY (6) ÉS YES (9) SOCIETAS TAGDÍJ RENDEZÉSE

16 EP-JELENTÉS TÁRSSZERZŐJE

20 EP SZÓBAN MEGVÁLASZOLANDÓ KÉRDÉS

21 EP ÍRÁSBELI NYILATKOZAT

29 EP GYAKORNOK FOGADÁSA ÉS KÉPZÉSE

58 HÍRLEVÉL

170 EP ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INTÉZMÉNYI INDÍTVÁNY

176 EP ÍRÁSBAN MEGVÁLASZOLANDÓ KÉRDÉS

292 EP SZAVAZÁSHOZ FŰZÖTT ÍRÁSBELI INDÍTVÁNY

296 HIVATALOS KÖZLEMÉNY

343 MAGYARORSZÁGI RENDEZVÉNY

495 HIVATALOS LÁTOGATÓ BRÜSSZELI FOGADÁSA

1.079 EP PLENÁRIS ÜLÉSEN ELHANGZOTT FELSZÓLALÁS

114.000 NEVESÍTETT MÉDIA-MEGJELENÉS/CIKK (GOOGLE)

 

A NEVEMHEZ KÖTÖTT EURÓPAI SIKEREK

I. Az új európai agrár- és vidékfejlesztési politika  megalapozása, amely a magyar falvak, kistelepülések életében is látszani fog

II. Az egységes európai versenypolitika elmozdítása a szociális szempontok felé, amelynek következtében a nagy nemzetközi cégek mozgástere szűkült a kisvállalkozások javára Magyarországon is

III. Az áfa mértékében 25 %-os felső korlát kezdeményezése az EU végleges általános forgalmi adó rendszerébe, amely gátat fog szabni a hazai áfa-présnek

 

ÜGYEK, AMELYEKBEN KIEMELT SZEREPEM VOLT

I. Az élelmiszer-láncból több száz káros vagy kockázatos anyag kitiltása, illetve használatuk jelentős korlátozása, amely a magyar élelmiszerek színvonalát is emelte

II. Az európai telekommunikáció árainak csökkentése, amelynek már most kézzel fogható könnyebbséget jelent a magyar embereknek is

III. A nők jogainak, munkalehetőségeinek és munkafeltételeinek javítása

 

ELŐSZÓ

A mai Európai Unió (és annak testületei, szervei) kompetenciáit rögzítő, 2007-es ún. Lisszaboni Szerződés az Európai Parlament számára is kijelölte a 2014-2019 közötti időszak politikai és működési kereteit. Történelmileg nézve az EP életében a jelenlegi időszak a nyolcadik (öt éves) jogalkotási ciklus.

Az EU működése alapvetően kormányközi jellegű, azaz szinte mindent a tagországok kormányfőit tömörítő, (bár jogszabályokat nem alkotó) Európai Tanács dönt el. A döntések alapja a tagországok kormányai által delegált személyekből álló Európai Bizottság mindenkori javaslata. Meghatározó vonatkozás, hogy az EU intézményrendszerében a javaslattétel az Európai Bizottság kizárólagos előjoga. 

Gyakorlatiasan szólva a kormányfők testülete, tehát az Európai Tanács felszólíthatja, az Európai Parlament pedig inkább felhívhatja az Európai Bizottságot bizonyos irányú javaslatok megtételére, amelyekről aztán végső fokon a tagországi kormányok illetékes szakminisztereiből álló Tanács dönt (immár egyre gyakrabban az EP-vel közösen), éspedig a tagországokra nézvést is kötelező jogszabályokat alkotva. A döntések meghozatalának felügyelete az Európai Parlament hatásköre, a végrehajtás feladata pedig az Európai Bizottságé.

Még gyakorlatiasabban szólva a kormányfők politikai megrendeléseket adnak fel, ezek alapján a kormányok delegáltjaiból álló Európai Bizottság javaslatokat tesz, ezeket a kormányok szakminisztereiből álló Tanács foglalja jogszabályokba, s az EU működésének egyetlen közvetlenül választott szerve, az Európai Parlament pedig ellenőriz, véleményez, hitelesít vagy ellenez. (Megjegyzendő, az Európai Parlamentben azok az ügyek tekinthetők sikeresnek, amelyek mögött 60 %-nál magasabb szavazati arány áll.) Az EP különleges előjoga az EU költségvetésének meghatározása, ami a 2018-2020 közötti időszak legizgalmasabb témája.

Bármi is történjék, minden vitában a végső szó azonban az Európai Bíróságé (amelynek tagjait ugyancsak a kormányok jelölik).

 

AZ EURÓPAI PARLAMENT - RÖVIDEN

Ebben a bonyolult, s ügykörönként változó eljárásrendben az Európai Parlament alapvető feladatai a normaállítás, a társ-jogalkotói közreműködés, a ratifikáció, illetve az ellenőrzés 'négyszögében' fogalmazhatók meg.

Az Európai Parlament 'produktumai' jellemzően jelentések, állásfoglalások, vélemények (összefoglaló néven ‘dossziék’), illetve az ezekről való szavazások. A munka az EU 24 hivatalos nyelvén, köztük magyarul is folyik.

Az Európai Parlamentnek 751 választott tagja van (ebből 21 magyarországi), közel 200 európai párt, illetve mozgalom színeiben. A képviselők ún. 'politikai csoportokba' (frakciókba) tömörülnek. Jelenleg 8 politikai csoport (frakció) létezik, erősorrendben a kereszténydemokraták (EPP - 219), szocialisták (S&D - 187), konzervatív reformerek (ECR - 73), liberálisok (ALDE - 68), zöldek (Greens - 52), kommunisták (GUE - 52), bázisradikálisok (EFDD - 43) és szélsőségesek (ENF - 34). Rajtuk kívül léteznek még a független (NI - 23) képviselők, akik annyira zavaros hátterűek, hogy semelyik politikai csoport sem fogadja be őket. Ilyen például a Jobbik 3 képviselője.

A hozzávetőleges arányokat nézve az EP durván 60 %-a elkötelezetten Európa-barát, 20 %-a ingadozóan kritikus, továbbá 20 %-a kvázi mániákus EU-gyűlölő.

Minden eltérő vélekedéssel szemben az Európai Parlament egyáltalán nem a nemzeti érdekérvényesítés terepe (az az Európai Tanács és a Tanács), itt a különböző politikai mozgalmak, pártok, pártcsoportok csatája, együttműködése zajlik. Az EP-ben kizárólag olyan ügy tud sikerre jutni, ami az egész EU-nak jó.

Nos, szocialistaként ebben a politikai közegben kell helyt állnom, s a pártomat és választóimat képviselnem. 

 

A JELENLÉTÜNK

A 2014-es európai parlamenti választások eredményeként a Fidesz 2 mandátumot veszített, a demokratikus ellenzéki pártok viszont el is nyerték ezt a két mandátumot, a Jobbik pedig megőrizte 3 képviselőjét. A demokratikus oldalon az LMP 1 mandátummal,  illetve az Együtt (képviselője ma a Párbeszéd tagja) ugyancsak 1 mandátummal vált új belépővé, s mindketten az EP zöld frakcióját erősítik. 2009-ben a még ‘egyben’ lévő MSZP 4 mandátumot birtokolt, 2014-ben viszont ez 2-2 mandátumarányban oszlott szét az MSZP és a DK között, jóllehet az S&D szintjén ez nem hozott változást, hiszen addig is, és most is 4 magyar volt/van a soraiban.

A szimbólumok vonatkozásában igen nagy öröm számomra, hogy Horn Gyula emléke is hangsúlyosan jelen van az Európai Parlamentben. Az előző ciklus magyar szocialista képviselői elérték, hogy az egyik tanácsterem Horn Gyula nevét kapta, jómagam pedig kiharcoltam, hogy a terem előtt kerüljön felállításra Horn Gyula mellszobra, amely személyes adományom. Még ez év tavaszán kezdeményeztem, hogy az egész vonatkozó épületszárny vehesse fel egykori elnökünk nevét („Horn Wing”), ám az erről szóló döntés alighanem a következő ciklus feladata lesz.

 

A TEVÉKENYSÉGEM

Minden dicsekvés nélkül állíthatom, hogy az Európai Parlament ismertebb képviselői közé tartozom. Megannyi más mellett ennek talán az legfontosabb oka, hogy sikerült megfogalmaznom és kezdeti sikerekre vinnem az ún ‘okosfalvak’ (Smart Villages) koncepciót, jóllehet versenypolitikai, adózási és főleg ezen területek szociális vetületei terén is számottevő, balra való elmozdulásokat sikerült elérnem az európai politikai horizonton. (Ez utóbbiakról alantabb bővebben is szólok.) 

Az általános aktivitási arányok szemléltetése végett említem, hogy a legtöbb képviselő úgy zárja az öt éves ciklusát, hogy 1 vagy 2 ‘dossziéban’ kap nevesített szerepet, ezzel szemben jómagam 53 hónap alatt 18 témában szerepelhettem szerzőként vagy társszerzőként, amihez ugyanezen időben jön még 1079 plenáris megszólalásom és hazafelé is 296 politikai közleményem.

Egyszerűbben szólva, valódi, jelentősebb befolyásom bizonyos vidékpolitikai, gazdasági, illetve agrárkérdésekben van. Meghatározó szerepet az adózási, a versenypolitikai, de főként a vidékfejlesztési területeken sikerült kivívnom. 

Szemben az EP-képviselők 2 szakbizottsági és 2 nemzetközi küldöttségi (standard) munkabeosztásával, jómagam 8 szakbizottsági és 2 nemzetközi küldöttségi tagsággal bírok/bírtam. Megtiszteltetésnek tekintem, hogy az EP képviseletében 7 alkalmi, nemzetközi misszióban is részt vehettem, ezen felül pedig a pártpolitikai terepen tucatnyi, Brüsszelen és Strasbourgon kívüli európai rendezvényen szerepeltem előadóként. Igyekeztem valódi teljesítményeket nyújtani, hiszen az EP ténylegesen egy igen hatékony munkaterep.

 

A NYOLC (SZAK)BIZOTTSÁGI TAGSÁGOM:

 

1)    AGRI - mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság;

2)    ECON - gazdasági és monetáris bizottság;

3)    ENVI - környezetvédelmi és egészségügyi bizottság;

4)    TAXE - a nagyvállalatok adóelkerülését vizsgáló eseti bizottság;

5)    TAXE2 - a nagyvállalatok adóelkerülését vizsgáló eseti bizottság;

6)    TAXE3 - a nagyvállalatok adóelkerülését vizsgáló eseti bizottság;

7)    EMIS - a gépjárművek károsanyag kibocsátását vizsgáló eseti bizottság;

8)    PANA - a pénzmosást és adóelkerülést vizsgáló eseti bizottság.

 

A KÉT NEMZETKÖZI KÜLDÖTTSÉGI TAGSÁGOM:

 

9)     EU-Ukrajna küldöttség (első alelnök);

10)  Norvégia, Svájc, Izland, illetve az Európai Gazdasági Térséggel foglalkozó küldöttség tagja.

 

Az Ukrajnával foglalkozó társulási bizottság első alelnökeként érdemben tudtam hozzájárulni ahhoz, hogy ukrán szomszédaink az EU-tól meghatározó politikai és anyagi támogatást kapjanak országuk európai demokratikus fejlődéséhez és az orosz agresszió legyűréséhez. Ebben a minőségemben a magyar politikusok közül elsőként vethettem fel az ukrán vezetésnek az új oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásainkat. A Velencei Bizottság véleményének maradéktalan elfogadásán alapuló megoldás személyes, elnöki és kormányfői szintű ígéretét megszerezve, az EP támogatásával érdemben tehettem az ottani magyarok jogainak védelméért, szemben a Fidesz-kormány csak saját és/vagy orosz érdekeket szolgáló külpolitikai zsarolásával és feszültségkeltésével.

Ennek a munkának a fontosságát magyarként különösen átélem, hiszen ugyanarról a szuverenitásért folyó politikai harcról van szó a világpolitika színterén, amelyet itthon nekünk is egyre inkább meg kell majd vívni az egyre gátlástalanabb putyini nyomulással - és Orbánék azt kiszolgáló hazaárulásával - szemben.

Az Európai Parlament informális csoportosulásait tekintve az S&D frakción belül működő 'Social Europe' mozgalomhoz igazoltam letagja vagyok a szocialista ihletésű, keleti szomszédsággal foglalkozó 'Willy Brandt' társaságnak, részese vagyok a gazdaságpolitikai ügyekben tevékenykedő frakcióközi 'Kangaroo Group'-nak, továbbá a 'globális kérdésekre' szakosodott Spinelli-csoportnak. Mindezek mellett az izraeli kapcsolatokért felelős területeken is vállalok különböző szerepeket, úgy is mint a Zsidó Világkongresszus parlamenti dimenzióját jelentő hálózat (ICJP) tagja.

Ennek a szerteágazó európai parlamenti portfóliónak a méltó gondozása akként lehetséges, hogy EP-szinten is elismerten erős munkacsapat áll mögöttem, illetve hogy 5 hónap során sikerült a szinergiákat megteremteni az MSZP 2014-es EP választási programja, a személyes elkötelezettségeim, továbbá az európai parlamenti felhatalmazások között.

 

EURÓPAI PARLAMENTI DOSSZIÉIM:

 

1)    Az ÁFA-irányelv ÁFA-mérték tekintetében való módosításáról (2018) - EP-jelentéstevő (ún. Szanyi-jelentés)

 

Parlamenti fő jelentéstevőként elértem, hogy az EP Gazdasági és Monetáris Bizottsága nemrég nagy többséggel fogadta el a tagállami kedvezményes áfa-kulcsok uniós engedélyezésének megszüntetését, illetve az unión belüli áfa felső határának 25 %-os szinten való korlátozásáról szóló javaslatomat.

 

2)    Éves jelentés az EU versenypolitikájáról (2017) - EP-jelentéstevő (ún. Szanyi-jelentés)

 

Parlamenti fő jelentéstevőként eljárva igen nagy sikernek éltem meg, hogy az EP nagy többséggel szavazta meg a jelentésemet, amelynek legfőbb, normaértékű baloldali tartalma annak kijelentése, hogy a versenyszabályok nem írhatják felül a szociális vívmányokat, szempontokat. 

 

3)    Éves jelentés az EU versenypolitikájáról (2018) - árnyék-jelentéstevő

 

A baloldali frakciókkal való hatékony együttműködésünk eredményeként a jelentés egyik fő fókuszpontjává sikerült tennünk a klímavédelem és a tisztességes adózás kérdését, valamint a fogyasztóvédelem és a kis- és közepes vállalkozások védelmének megerősítését.

 

4)    A közös ÁFA-rendszer bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítése esetén alkalmazott választható fordított adózás alkalmazási időszakáról (2018) - árnyék jelentéstevő

 

A végleges ÁFA-rendszer hatályba lépése előtt a fordított adózás egyes alkalmazási területeinek fenntartási lehetőségéről szóló jelentés.

 

5)    A tagállami versenyhatóságok helyzetének megerősítéséről (2018) - EP-jelentéstevő

 

A 2017-es Szanyi-jelentésben megfogalmazott és az EP nagy többsége által támogatott módosító indítványom kezdeményezésére indult meg és került elfogadásra az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács (trialógus) egyetértésével, hogy a tagállami versenyhatóságok szerepét erősítsük meg. Fontos lépés ez a tisztességes vállalkozások és az állampolgárok érdekeinek védelme útján.

 

6)    A végleges ÁFA rendszerről, illetve az ÁFA-csalás elleni küzdelemről szóló jelentés (2016) - árnyék jelentéstevő

 

Legfontosabb mozzanatként említhető, hogy az EU életében első esetben sikerült megfogalmazni, hogy az adórendszer igenis tartalmazhat szociális megfontolásokat, s mi több egy indikatív listát is kezdeményeztem, hogy melyek ezek a konkrét területek.

 

7)    Éves jelentés az EU versenypolitikájáról (2015) - árnyék-jelentéstevő

 

Kiemelésre érdemes, hogy javaslatomra a jelentésbe került a sérülékeny csoportok (fiatalok, nők, idősebbek, fogyatékkal élők) speciális figyelemben részesítésének elve.

 

8)    A gazdaságpolitikai együttműködést és a 2014-es prioritások megvalósítását tárgyaló ún. ‘Európai Szemeszterről’ szóló jelentés (2014) - árnyék-jelentéstevő

 

Áttörésként értelmezhető, hogy több javaslatom is befogadásra került, elsősorban az új ágazatok, úgy, mint a megosztáson alapuló gazdaság, illetve az információs technológiákra épülő szolgáltatások európai szintű szabályozásának néhány kulcsfontosságú elemei kapcsán.

 

9)    A versenypolitikáról szóló éves jelentés agrár szempontú véleményezése (2017) - bizottsági jelentéstevő

 

Sikerült megvédeni a mezőgazdasági szektornak nyújtott előnyöket, a fő hangsúlyt a fogyasztókra és a termelőkre helyezve. Mindemellett lépéseket tettünk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen, és felvetettem az EU szintű adóharmonizáció szükségességének kérdését is.

 

10)                  A 2018-as pénzügyi költségvetés agrár szempontú véleményezése (2017) - bizottsági jelentéstevő

 

A vidéki foglalkoztatás-növelés, az élelmiszerbiztonság és a termelők érdekében biztosítottuk a mezőgazdaság kiemelt szerepét a 2017-es költségvetésben is. Sikerült ismét hangsúlyoznunk a vidékfejlesztés és a vésztartalék kérdését, valamint az adóharmonizáció szükségességét.

 

11)                  A 2018-as pénzügyi költségvetés háromoldalú egyeztetéséről (2017) - bizottsági jelentéstevő

 

Annak megállapítása, hogy az akkori tervezet megfelelt-e az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament együttes döntéshozatalával (trialógus) kapcsolatos elvárásoknak.

 

12)                  Az Európai Légügyi Stratégia véleményezése (2018) - bizottsági jelentéstevő

 

Ennek a műveletnek a fő új eleme a drónok működtetésével kapcsolatos elvárások megfogalmazása, különösen a mezőgazdaság vonatkozásában.

 

13)                  Az EU 2014-es költségvetésének zárszámadása (2016) - bizottsági jelentéstevő

 

A figyelmet elsősorban a szociális hatásokra összpontosítottam.

 

14)                  Az Európai Parlament és a Tanács részéről az Ukrajnának biztosított önálló kereskedelmi intézkedések, illetve a Társulási Megállapodásban foglalt kereskedelmi koncessziók kiegészítése érdekében tett javaslat véleményezése (2017) - bizottsági árnyék-jelentéstevő.

 

A fenti javaslat tette az Ukrajnával fennálló szerződéses viszonyt az EU eddigi legátfogóbb külső együttműködési keretévé.

 

15)                  A 2017-es EU költségvetés tervezetének véleményezése (2016) - bizottsági árnyék-jelentéstevő

 

A figyelmet elsősorban a szociális hatásokra összpontosítottam.

 

16)                  Az EU pénzügyi érdekei védelmének érvényesülése a teljesítményen alapuló Közös Mezőgazdasági Politikája irányába való elmozdulás során című előterjesztés véleményezése (2015) - bizottsági árnyék-jelentéstevő

 

Hosszabb távú megfontolásaim szempontjából kulcsfontosságú műveletként értékelem, hogy ebbe a politikai alapdokumentumba sikerült beépítenem a 2020 utáni hét éves pénzügyi periódusban alkalmazandó agrártámogatási rendszer alapvetéseit, nevezetesen a tisztán területalapú támogatásokkal való fokozatos eltávolodást, s helyükbe léptetve az ‘okos’, ‘szociális’ és ‘környezettudatos’ agrárgazdálkodás finanszírozását.

 

17)                  A gyógyszeres takarmányok gyártásáról, piacra helyezéséről és használatáról szóló szabályozás véleményezése (2015) - bizottsági árnyék-jelentéstevő

 

Az ún. precíziós mezőgazdaság egyik legfontosabb értelme, hogy az állatok takarmányozása során alkalmazott gyógyértékű szerek különböző vegyületei minél kevésbé rongálják a későbbi fogyasztók szervezetét, s az ezzel kapcsolatos szabályozás tekintetében igyekeztem olyan szempontokat megjeleníteni, amelyek mintaértékűvé válhatnak más, átfogóbb koncepciók esetében. Örömmel jelenthetem, hogy ez a munkám szerves részévé vált az élelmiszer-normák folyamatos szigorodásának.

 

18)                  Az Európai Stratégiai Beruházási Alap működésének szabályozásával kapcsolatos javaslat véleményezése (2015) - bizottsági árnyék-jelentéstevő

 

A 2014-2019 közötti parlamenti ciklus messze legnagyobb horderejű kezdeményezése, az ún. Juncker-terv egy 315 milliárd euró összértékű stratégiai beruházási alapot állított fel, amely immár nem a tagországi kormányok kompetenciájába helyezkedik, hanem önálló európai pénzügyi alapként hivatott elősegíteni olyan beruházásokat, amelyek pusztán üzleti alapon nem tudnának megvalósulni. Ennek során sikerült elfogadtatnom, hogy például a vidéki térségek szélessávú internettel való ellátása idetartozó célkitűzés lehessen.

 

EREDMÉNYEIM

Felidézem, hogy az MSZP 2014-es európai parlamenti választási programja négy pillérre épült: európai minimálbér, európai minimálnyugdíj, a nők, a fiatalok és a gyermekek átfogó védelme, továbbá alacsony élelmiszer-ÁFA. Jóllehet ez visszapillantva is egy karakteres baloldali keretet ad a törekvéseinknek, a 2014-es  ‘összefogás’ politikai eredményei árnyékában lezajlott EP-választások során azonban az adott választási programok egyik párt esetében sem működtek, viszont az utólagos elemzések rendre abban értenek egyet, hogy a pártok kampányai magára hagyták a vidéki lakosságot.

Mindezeket együttesen figyelembe véve alakítottam ki az európai parlamenti politikai profilomat. Ennek sorába illeszkedik egy 2015-ös kezdeményezésem (pilot project), amelyet Smart, eco, social villages (Okos, környezettudatos, szociális falvak) néven nyújtottam be. Az elgondolás kedvező fogadtatásra lelt, olyannyira, hogy a 2016-os EP-költségvetésben egy félmillió eurós pénzügyi keretet állítottunk fel az előkészületek javára, sőt az Európai Bizottság további EU szintű ’akciót’ indított el “EU Action for Smart Villages” néven. Ezt követte tavaly egy szintén EP-finanszírozású, immár 3,3 millió eurós ún. előkészítő akció (Preparatory Action), amely 6-8 tagállamban kíván referencia-településeket létrehozni. Célom, hogy kellő kapaszkodók legyenek a 2021-ben kezdődő hétéves EU pénzügyi keretrendszerébe való beépülést érdekében. A jelenlegi erőfeszítések szerint a falufejlesztés ‘okos’ módja a 2021 utáni közös agrárpolitikában már mindenképpen-, míg más alapoknál opcionálisan is megjelenhet.

A lényeg: hogyan lehet közösségi segítséggel és a mai kor minden vívmányát használva vonzóvá tenni a vidéki, falusi életmódot főként a fiatalok számára?

Európai szintű kezdeményezésem a mandátumom derekán szárba szökkent, s a koncepciót megalapozó politikusként az idén augusztusban a 28 EU tagország + a 6 nyugat balkáni ország, valamint Törökország külügyminisztereinek bécsi találkozóján is felvázolhattam az európai vidék fejlesztésének új eszközrendszerét. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság után immár a harmadik meghatározó EU-testület, a Tanács is felzárkózott a közös erőfeszítésekhez. Az ‘okosfalvak’ koncepció kidolgozásának sajátos mérföldköve volt az idén októberben Gödöllőn megrendezett szakmai konferencia, amelynek jómagam voltam a házigazdája, s ahol az Európai Bizottság alelnöke és két további biztosa, valamint több mint száz szakember és akadémikus közreműködésével vizsgáltuk meg a projekt tovább fejlesztésének, gyakorlatba ültetésének lehetőségét. A sikerszéria azonba még itt sem állt meg, komoly erőfeszítés árán, ez év második felélre további támogatást sikerült szereznem a projektnek. Volumenben mindez azt jelenti, hogy az eddig rendelkezésre álló költségvetés megduplázásra került, így a minta-települések összes tagállamra való kiterjesztése megtörténhet.

A konkrétumokon túl politikailag úgy tudom összefoglalni eddigi eredményeimet, hogy európai parlamenti dokumentumok, állásfoglalások százaiban sikerült a korábbiakhoz képest jóval nagyobb súlyt adnom az EU működése szociális dimenziójának, amely munka komoly mértékben hozzájárult az Európai Szocialisták Pártjának 2017 elején meghirdetett új politikai irányváltásához. Ez a korábbi nagykoalíciós ügyvitelt lényegesen meghaladva a ‘European pillar of social rights’ Szociális jogok európai pillére (‘European pillar of social rights’) nevet kapta, s amely a 2019-es EP-választások baloldali, szocialista programjának alapját jelenti, s amelyben immár hangsúlyosan megjelennek a bérekkel, nyugdíjakkal kapcsolatos minimális kívánalmak, illetve a nők helyzetének javításával kapcsolatos törekvések. 

Ugyancsak büszke vagyok arra, hogy az Európai Parlament nemrég nagy többséggel fogadta el a tagállami kedvezményes áfa-kulcsok uniós   engedélyezésének megszüntetését, illetve az unión belüli áfa felső határának 25 %-os szinten való korlátozásáról szóló javaslatomat (jelentésemet). Ezzel megnyílt az út, hogy a kormányok az áfa-kulcsok dolgában szabadon rendelkezhessenek, még pontosabban a lehetséges csökkentések elhárítása során ne tudjanak Brüsszel mögé bújni.

Úgy gondolom tehát, hogy az MSZP választási programjának végrehajtása sikeresnek tekinthető az EP dimenziójában.

A korrektség kedvéért megemlítem azonban egy fájdalmas kudarcomat is, amely alighanem a megfelelő szakbizottságban való tagságom (LIBE) hiányában következett be. Még 2015-ben kezdeményeztem, hogy az európai jogi rendszerek fokozottan és kiemelten büntessék a sérülékeny társadalmi csoportok, úgymint például a nők, a fiatalok, az idősek és a fogyatékkal élők (stb.) elleni erőszakos bűncselekményeket. Sajnos a kezdeményezésem az elégséges számú támogató hiányában megfeneklett, s ekkor fogadtam meg, hogy csak olyan ügyhöz nyúlok hozzá, amely mögött a szükséges intézményi hátterem is megvan.

Ehhez mérten kifejezetten üdítően hatott, hogy a ciklus felező idejében sikerült beverekednem magam az agrárbizottságba (AGRI - amely hagyományosan a ‘nagyok’ terepe), s így utat törnöm a vonatkozó kezdeményezéseimnek.

Természetes módon, az MSZP elnökségét és frakcióját, illetve a tagozatokat folyamatosan tájékoztatom, munícióval látom el, jelenleg mint megválasztott párt-alelnök. Nagy köszönettel tartozom az Agrár-, a Környezetvédelmi, a Nő-,  a Nyugdíjas, Pedagógus, valamint az Infrastruktúra és Területfejlesztési Tagozatoknak a tőlük kapott rengeteg szakmai segítségért. Ugyancsak köszönet illeti a Societast is, amelynek aktivistái igazi hírvivőim is voltak.

 

POLITIKAI KÖRÜLMÉNYEK

2014-es EP választások azt az eredményt hozták, hogy a 21 magyar mandátumon belül a korábbiakhoz képest a Fidesz két képviselővel kevesebbet delegálhatott (12), a Jobbik megtartotta három helyétaz ‘összefogás’ pártjai pedig két mandátummal bővítették képviseletüket (6). Ez utóbbin belül (plusz az LMP), az MSZP két helyet szerzett, a DK ugyancsak kettőt, az LMP és az Együtt (ma már Párbeszéd) pedig egyet-egyet. A hat képviselőből négyen vagyunk az S&D (Szocialisták és Demokraták) frakcióban (MSZP, DK), ketten pedig (LMP, Párbeszéd) a zöldeknél foglaltak helyet.

A két fős MSZP-delegáció sikeresen fogja át az EP szakterületeinek nagy részét, s képviselőtársammal együtt nem csupán azokat a területeket gondozzuk, amelyekben szakbizottsági tagsággal rendelkezünk, hanem munkatársaink, illetve gyakornokaink segítségével erős figyelemmel követjük a többi testület munkáját is. Mindketten rengeteg információt, jelzést küldünk hazafelé, meglehetősen sok szervezeti felkérésnek teszünk eleget, s - különösen más pártok EP-képviselőihez képest - igen aktívak vagyunk a magyar média hagyományos és ‘social’ platformjain egyaránt.

Ugyanakkor a meglehetősen heterogén S&D frakción belül jómagam a modern, baloldali, progresszív szárnyhoz soroltam be, így például az Európai Szocialisták Pártjának (PES) szakmapolitikai anyagaihoz ennek mentén nyújtok be rendszeresen javaslatokat. Noha az európai parlamenti ciklus első felében a korábbi ciklusok konzervatív/baloldali nagykoalíciós képlete működött, a leköszönő szocialista Martin Schulz parlamenti elnök utódlásának esete azonban némileg felborította az addigi ‘langyos’ együttműködést, s az S&D inkább balra váltott. Ez számomra is kedvezőbb érdekérvényesítési pályát jelent a jelen mandátumom második felében.

Az ún. ‘magyar ügy’ búvópatakként csörgedezik az EP életében, hol eltűnik, hol hevesen a felszínre tör. Persze más ‘ügyek’ is vannak, legfőképp görög, valamint lengyel, sőt újabban brit ügyek, tehát problémás tagországként messze nem vagyunk egyedül. Ha súlyozni kellene, akkor a görög pénzügyi katasztrófa áll a dobogó legfelső fokán, már csak méretük miatt is ezüstérmesek a lengyelek, s Orbánék az ‘előkelő’ bronzérmes helyre küzdötték fel magukat, jóllehet a britek a közeljövőben eséllyel pályázhatnak a szégyendobogó bármelyik fokára. 

A ’magyar ügy’ a közelmúltban az ún. Sargentini-jelentés elfogadása során, majd legutóbb a Gruevszki-botrány, valamint a CEU elüldözése miatti felháborodás kapcsán került az EP napirendjére, amelyek szomorúan jellemzik a magyar jogállamiság sanyarú helyzetét. Nem is beszélve a devizahitel- és a Quaestor-károsultak ügyéről. Képviselőtársaimnak, az Európai Bizottság illetékeseinek számos levelet, kérdést, tájékoztatást írtam a magyar jogállamisággal kapcsolatos problémákról, ezáltal maga a téma kellően ismertté vált a politikai dimenziókban.

A ’magyar ügy’ azonban nemcsak önállóan jelentkezik, sokkal inkább a horizontális problémák (menekültügy, a demokrácia helyzete stb.) mentén kerül elő horrorisztikus, elrettentő példaként, bár a szélsőjobbos, fasiszta képviselők ujjongva szoktak tapsolni Orbán Viktor neve hallatán. A magyar ügy egyúttal komolyan megterheli a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt (EPP) belső viszonyait, s a jövő évi választások fényében akár kenyértörés is lehet.

 

TERVEIM

Van még egy szűk félév az eddigi eredményeim megerősítésére. Igazából azonban csak néhány hónap, mert 2019 elején az EP takaréklángra teszi magát, így az EP-képviselők leginkább a hazai kampányaikra koncentrálhatnak. A hátralévő néhány hónapban szeretném tehát a szociális területeken elért eredményeim jövő költségvetési hátterét biztosítani, különösen a munkabérek, a nyugdíjak és a vidék vonatkozásában. Az ‘okosfalvak’ kezdeményezésem további gondozása ugyanakkor még hosszabb időt igényel, s szeretném, ha a 2019/2020-ra áthúzódó, következő többéves költségvetést érintő csatában ezt minél stabilabban tudnám beágyazni a jövő rendszereibe.

 

2019-ES ESÉLYEINK

A mai ismereteinkből az következik, hogy az MSZP vezette lista 3 mandátumot reálisan képes kitermelni, feltéve hogy tisztességesen sikerül mozgósítani a szavazóbázisunkat, és nem kerül elő semmilyen, prominenseinket érintő bűnvád, ahogy az sajnos már a kelleténél (nullánál) többször előfordult. E kettő együttesen adja ki a 3 mandátumos ‘papírformát’. 

Az európai parlamenti választás szavazási része ugyan egy tisztán listás, arányos rendszerben zajlik, a  mandátumkiosztás azonban az ún. d’Hondt-mátrix szerint történik, azaz ha sok induló párt képes túljutni az 5 %-os belépési küszöbön, akkor a reális esélyünk 2 mandátumra csökkenhet, ha pedig csak kevesen ugorják meg az 5 %-os lécet, akkor akár 4 mandátum is kikerekedhet számunkra - ugyanannyi (!) szerzett szavazatból. 

Fentiekből következően mindazon pártok, mozgalmak stb., amelyek nem csatlakoznak az Európa-párti Erők Szövetségéhez, azzal kell számoljanak, hogy az MSZP érdekei nem csupán a Fidesz és a Jobbik visszaszorítására korlátozódnak, hanem arra is kiterjednek, hogy a lehető legkevesebben érhessék el a belépési küszöböt, tehát aki nincs velünk, az ellenünk van.

A realitás inkább tehát a 2-3 MSZP-s mandátum körül van, azonban ez is nagy nyomás alatt áll, hiszen a Fidesz apait-anyait bele fog tenni a kampányba, hogy Orbán nemzetközi, európai ‘vezetői’ ambícióinak eleget tehessen. Európa azonban sokkal komolyabb és értékesebb fogalom, minthogy művelését a Fideszre bízzuk! A Fidesz galád politikáinak akár csak hallgatólagos megtámogatása, sőt átvétele aligha hozhat szavazatot az MSZP számára. Markáns politikai és személyi karakter nélkül nem fogunk tudni ellenállni a várható kormányzati nyomásnak.

 

MEGBÍZATÁS

Hiszek abban, hogy a közösségünk érdekeinek maximális szolgálata érdekében a teljesítményem, a baloldaliságom, a politikai, szakmai, (angol, német, francia, olasz, orosz) nyelvi képességeim, de legfőképp az MSZP és a magyar baloldal horni hagyományainak modernizálására való törekvéseim feljogosítanak, hogy az MSZP EP-lista vezetését ismét célul tűzzem ki.

dr. Szanyi Tibor

MSZP EP-delegációvezető,

pártalelnök