Vissza
2018. október 4. csütörtök
Hírek

"Okos falvak": egy korszerűsítési eszköz, amelyet komolyan kell venni

A digitális eszközök használatának vidéki területeken való bővülése segíti a  falvak felélesztését, erőforrásaik jobb kihasználását, valamint  vonzóbbá teszi őket és javítja a helyiek életminőségét – hangsúlyozza a két európai parlamenti képviselő: Szanyi Tibor és Franc Bogovič.

Szanyi Tibor az S&D frakció képviselője és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési bizottság tagja. Franc Bogovič az Európai Néppárt frakciójában ül és a Regionális Fejlesztési bizottság tagja.

A mezőgazdaság talán már nem annyira fontos terület, mint egykor volt, például a munkahelyek számát tekintve, de még mindig nagy hatása van a vidéki területekre. Alapvető tényező a vidéki tájak megőrzésében, valamint ökológiai és társadalmi funkciója is van az élelmiszer-termelési lánc kapcsán.

A mezőgazdaság előnyöket jelent más ágazatok, így például a turizmus vagy az energia szektor számára, és azt is tapasztaljuk, hogy sok kkv fejlesztett ki a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó sikeres üzleti modellt.

Nagyon örvendetesnek találjuk és helyeseljük az új KAP-javaslatokban megfogalmazott uniós célkitűzéseket az innováció, a mezőgazdaság digitalizálása és a jövőben az európai mezőgazdaság átalakítását és korszerűsítését irányító fiatal gazdálkodókat érintő intézkedések tekintetében.

A célkitűzések után meghatározott, eredményorientált mutatóknak reálisnak kell lenniük. A nemzeti hatóságoknak pedig meg kell birkózniuk a feladattal, amit a célkitűzések elérése érdekében előirányzott intézkedések és stratégiai tervek létrehozása jelent.

Ez legalábbis proaktív közigazgatási hozzáállást igényel majd. Ezentúl a szubszidiaritás elvének teljes tiszteletben tartása mellett szeretnénk egy olyan keretrendszert létrehozni az EU-ban, amely biztosítja a helyi közigazgatások számára szükséges szabadságot, és amely a kezdeményezőkészséget a régióknak juttatott pénzügyi lehetőségekkel jutalmazza.

A digitális platformok segítségével a gazdák értékláncban elfoglalt helye drámai módon megerősödött. A rövidebb értékláncok lehetővé teszik a mezőgazdasági termelő számára, hogy termékeit közvetlenül a fogyasztónak adja el, ezzel növelve a fogyasztók választási lehetőségeit, és egyben megkerülve a sokszor monopolisztikusan működő kiskereskedelmet.

 A gazdálkodó ezáltal önállóságot szerez, valamint képes lesz tisztességes árat kérni termékéért. Ez rögtön érthetővé teszi az EU célkitűzését, hogy megerősítse a digitális eszközök használatát a mezőgazdaságban. 

A Horizont Europe mezőgazdasági innovációra fenntartott 10 milliárd eurója az okos falu filozófiához kapcsolódó kutatási projektek finanszírozásának egyik fő eszköze lehet. Ugyanakkor az okos falu projekt céljainak stratégiai előnye, hogy azok több jogalkotási javaslatot és uniós alapot is érintenek.

Fő célunk az alapok közötti kapcsolat megteremtése kell hogy legyen. Jó példa erre az EU által finanszírozott LEADER program, amelynek célja a vidéki vállalkozások segítése, munkahelyteremtés és a vidéki gazdaság támogatása a kkv-ágazatban.

A kutatási és a magánszektor közötti együttműködés kulcsfontosságú lesz az okos falvak sikerében. Azt reméljük, hogy néhány példaértékű minta meggyőzi a befektetőket arról, hogy egészítsék ki az okos falvakra szánt uniós forrásokat, ezzel hozzájárulva kontinensünk vidéki területeinek újjáélesztéséhez.

A továbblépés gyakorlati útja a jogalkotási javaslatok finomítása, valamint a nemzeti közigazgatások ösztönzése arra, hogy kezeljék komoly modernizációs eszközként az okos falvakat, amely, az életminőség javítása által, kulcsfontosságú tényező lehet az EU vidéki területeinek újranépesítésében. Ösztönözni kell az érdekelteket (kutatási ágazat, kkv-k, informatikai ágazat, energia szektor, gazdálkodók, tanácsadói szolgáltatások stb.), hogy legyenek proaktívak és együttműködőek.

Az okos falu egy új koncepció az uniós politikák területén, ugyanakkor igen fontossá vált a döntéshozók és más érdekeltek körében. Jóllehet, jelenleg még nincs európai szinten meghatározva, mit jelent ez a kifejezés.

Éppen ezért indítottunk el egy kísérleti projektet az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában azzal a céllal, hogy meghatározzuk az "okos falvak" fogalmát, amely ötvözi a jelenleg létező különböző értelmezések és koncepciók körét.

Az már világos, hogy az "okos" kifejezés az összes modern eszköz, szolgáltatás használatának képességét és lehetőségét jelenti. Alapvető fontosságú, hogy az érintett projektekben vagy programokban résztvevő érdekelt felektől és az elméleti szakemberektől szerezzünk további információkat.

Az Ecorys, Európa egyik legrégibb gazdasági kutató és tanácsadó cége, kapott európai bizottsági költségvetési keretet, hogy egy kísérleti projekt keretében kidolgozza a tudományos definíciót, és azon eszközök sorát, amelyekkel megvalósíthatóvá válnak az okos falvak, annak érdekében hogy megfelelően tudjuk kihasználni a koncepciónkba rejlő sikert.

Osztjuk azt az álláspontot, hogy a digitális technológiák magukban foglalják az információs és kommunikációs technológiákat, a ’big data’ hasznosítását vagy például a ’tárgyak internete’ használatával kapcsolatos innovációkat.

Ezeknek az eszközöknek a szisztematikus összekapcsolása lehetővé teszi majd az okos falvak agilisabbá tételét, erőforrásaik jobb kihasználását, és a vidéki területek vonzerejének valamint a vidéki lakosok életminőségének növelését. Az Ecorys már azonosított néhány jó irányba mutató, sikeres kezdeményezést, mint például a "Bras-sur-Meuse"-it.

Itt európai finanszírozásból hoztak létre nagysebességű, szélessávú kapcsolatot biztosító távmunka központokat, melyek egyben közösségi irodákat, időseknek képzéseket, és a helyiek számára sok más tevékenységet kínálnak a vállalkozói készség ösztönzése, valamint a vidéki munkanélküliség és a társadalmi kirekesztettség leküzdése érdekében.

Másik jó példa az "Eskola falu", amely közösségépítéssel polgári irányítású fejlesztések végez, helyspecifikus szolgáltatásokat nyújtva, ideértve a ’tárgyak internetének’ használatát, így támogatva a falu integrált fejlődését. Ezek a példák kiindulási alapként szolgálnak az okos falvak ennél bonyolultabb elképzeléséhez; egy olyan vidéki térség, amely a meglévő technológiák rendszerszerű összekapcsolásával létrejövő szinergiák előnyeit használja ki.

Úgy kell tekintenünk az okos falvakra, mint vidéki közösségekre, amelyek okos megoldásokat fejlesztenek ki, hogy megküzdjenek a helyi kihívásokkal. A meglévő helyi erősségekre és lehetőségekre építenek, hogy részt vegyenek területük fenntartható fejlődésének folyamatában.

Részvételen alapuló megközelítésre épül a gazdasági, társadalmi és környezeti feltételek javítására irányuló stratégiáik kidolgozásában és végrehajtásában, különösen az innováció előmozdításával és a digitális technológiák által kínált megoldások mozgósításával. Emellett az okos falvak számára hasznos és kedvez a más vidéki vagy városi közösségekkel, szereplőkkel való együttműködés és szövetség.

Az okos falu stratégiák beindítása és végrehajtása meglévő kezdeményezésekre is építhet, és számos köz- és magánforrásból is finanszírozható. Természetesen nem szabad elfelejtenünk a (digitális és precíziós) gazdálkodást, az élelmiszertermelést és a környezetet, amely a városi és vidéki települések közötti alapvető különbséget adja.

Mindez gyakorlatilag a kulcsüzenetünk felé mutat: az okos falvak lehetőséget biztosítanak a digitalizáció igénybevételére, nemcsak a mezőgazdaság, hanem a vidéki közösségek számára is, és a KAP jelenlegi reformja jó lehetőséget nyújt ennek megvalósítására.